PwC: egyre sikeresebb Magyarország az áfa beszedésében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt években a közép- és kelet-európai régióban Magyarország az élmezőnybe került a beszedett áfa vonatkozásában – írja közleményében a PwC. Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb„rangsor” szerint a régióban csak Ausztria előzi meg hazánkat. A PwC Magyarország adószakértői szerint a pozitív fordulat több tényezővel is magyarázható, ilyen például a belföldi összesítő jelentés, amelyen bizonyos összeg feletti áfatartalmú számlákat tételesen fel kell tüntetni; illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) 2015-ös bevezetése is.

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberébenhozta nyilvánosságra a „Study and Reportsonthe VAT Gap in the EU-28 MemberStates” című jelentést.

A jelentés középpontjában álló ún. „áfarés” kifejezés alatt azon összeg értendő, amely az adott évben az adóalanyok oldalán felmerült – akár a benyújtott áfabevallásokban megjelenő, akár azokban nem is szerepeltett -áfakötelezettség és az adóhatóság részéről ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete, melynek mértéke általában százalékos formában kifejezett.

A jelentés alapján az Európai Unió 28 tagállamában az áfarés mértéke 2016-ban13,2%-ról12,3%-racsökkent, amely különbözet összegszerűenalacsonyabb érték mint 150 milliárd euró.

A PwC Magyarország adószakértői azt vizsgálták, hogy a közép- és kelet-európai régióországaihoz- Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia -képest a Magyarország által elért teljesítmény hogyan értékelhető.

A régióban Magyarország – a 13 százalékos áfaréssel – az előkelő második helyen áll, csak Ausztria (7%) előzi meg. HarmadikCsehország (14%), ez után következik Lengyelország (21%), Szlovákia (26%), végül Románia (36%).

„Lényeges előrelépést jelent, hogy Magyarország a vizsgált időszakban kilenc százalékpontos csökkenést realizált, amely a már említett régiós viszonylatban a második legjelentősebbjavulás a Szlovákia által elért 11 százalékpontos áfaréscsökkenés után. Magyarország elmúlt időszakban követett inflációs politikáját figyelembe véve az eredmény egyúttal reálértékű áfabevétel-növekménynek minősül.Egyes becslések szerint hazánk áfabeszedési aránya 2017-2018-ban még inkább pozitív irányba mozdulhat el, akár 10%-ra is csökkenhet”- mondja Farkas Gábor, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának igazgatója.

„A pozitív fordulat többek között magyarázható azzal, hogy a magyar adóhatóság részéről megfigyelhető a törekvés az adózói kötelezettségek folyamatos bővítésére annak érdekében, hogy az áfacsalások minél inkább visszaszoríthatók legyenek. E célkitűzést szolgálta például a belföldi összesítő jelentést bevezető, 2013-ban hatályba lépettjogszabályi rendelkezés is, amelynek megfelelően az adóalanyoknak a kétmillió forint feletti áfatartalmú számláikat tételesen kellett feltüntetni az áfabevallások mellékleti lapjain. E kötelezettségkapcsánfolyamatos szigorítás is tapasztalható volt, 2015-tőlkezdődően a jelentési kötelezettség alá eső számlák áfatartalmának értékhatára már egymillió forintra, 2018. július 1-jétől pedig százezer forintra csökkent*” – magyarázza Deák László, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának cégtársa.

A 2015. év az adózói jogkövető magatartás elősegítését továbbnövelte az ún. Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése is, amely –jogalkotói célja szerint – a termékek közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, és az e kötelezettségeket teljesítő jogkövető piaci szereplők piaci pozíciójának erősítésére irányult.

---