Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli törvényben az idén több olyan új passzus lépett életbe, amelyek megkönnyítik a vállalkozások életét – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
A módosításokat két rövid blogban fogom össze foglalni. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokból első körben a következőkre térek ki: a továbbiakban áruként kell nyilvántartani az átmenetileg használatba vett eszközöket, megszűnt a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó korlát és egyszerűsödött a skontó elszámolása.
Bemutató készlet
A számviteli törvény korábbi készletre vonatkozó szabályai miatt több esetben is problémát okozott azon eszközök besorolása, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de átmenetileg használatba veszi azokat. Tipikus példák erre vonatkozóan az autókereskedések által használt:
A számviteli törvény értelmezése alapján ezeket korábban tárgyi eszközként aktiválni kellett, annak ellenére, hogy ezeket a gazdálkodók a későbbiekben általában beszerzési értékük alatt, de az eredeti beszerzési ár közelében értékesítik. Mivel nem hosszútávon használják ezeket az eszközöket a gazdálkodók, a tárgyi eszköz besorolás nem volt indokolt. A törvénymódosítás alapján az idéntől lehetővé vált ezen eszközök besorolása a készletek közé, vagyis áruként kell őket elszámolni, függetlenül attól, hogy ezen eszközök beszerzése, előállítása és értékesítése között azokat használatba is veszik a kereskedők.
A házipénztári limit eltörlése
2012. január 1-jétől a gazdálkodók készpénz záróállományának átlagos mértékére vonatkozó korlátot a korábbi 2 százalékról 10 százalékra emelték. Ezt a korlátozó szabályozást az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2012. december 1-jétől hatályosan teljesen megszüntették. A napi készpénz záróállomány maximális mértékének eltörlése nem jelenti azt, hogy a gazdálkodónak a pénzkezelési szabályzatában ne kellene erről továbbra is rendelkeznie. A változás csupán azt jelenti, hogy a jogszabály a jövőben nem korlátozza a maximális értéket. Természetesen a pénzkezelési szabályzat további kötelező elemei nem változtak.
Egyszerűsödik a skontó
Gyakran nagy különbséget tapasztalunk az elmélet és a gyakorlat között. Tipikusan ilyen volt a fizetési határidő előtti pénzügyi rendezéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény (skontó) elszámolásának esetében is. A szabály módosítása a kialakult kereskedelmi gyakorlathoz igazítja a vonatkozó számviteli rendelkezéseket. A skontó adminisztrációja nehézkes volt, több időbe került, mint ami indokoltnak volt nevezhető. A szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt kiegyenlítés esetén kapott vagy adott engedmény (skontó) elszámolása során ezentúl figyelmen kívül hagyható a késedelmi kamat mértéke. Skontóként a pénzügyileg rendezendő (számlázott) ellenérték legfeljebb 3 százaléka számolható el, függetlenül attól, hogy az hogyan aránylik a késedelmi kamatok mértékéhez. Így, hogy nem kell a késedelmi kamat mértékéhez igazítani a skontó összegét lényegesen egyszerűsödik az elszámolási rendje.
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
