Változnak az ingatlanok számviteli szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) az éves fejlesztési folyamat során rendszeresen felülvizsgálja a standardokat. Ennek keretében módosul az ingatlanokra vonatkozó szabályozás.


Ingatlanok, gépek és berendezések (IAS 16)

A tárgyi eszközök esetében opcionálisan alkalmazható átértékelési modell esetében korábban nem volt egyértelmű, hogy miként kell eljárni akkor, ha a gazdálkodó a bruttó módszert kívánja alkalmazni, de nemcsak az eszköz valós értékére, hanem annak bruttó értékére vonatkozóan is rendelkezik megfigyeléssel. A szabály úgy módosult, hogy a bruttó értéket az eszköz könyv szerinti értékének átértékelési módjával konzisztensen kell kiigazítani.

Ebbe beleértendő az is, hogy a bruttó értéket valamely megfigyelt piaci adat alapján változtatják meg (a korábbi arányos változtatás lehetősége természetesen megmaradt), a halmozott értékcsökkenés pedig minden esetben a valamely módszerrel megállapított/kiszámolt bruttó érték és a valós érték különbsége lesz. Azaz a korábbi szabály, miszerint a halmozott értékcsökkenést is mindenképpen arányosan kell változtatni, nem él többé.

A változtatást a 2014. július 1-jén vagy később kezdődő üzleti években kell alkalmazni, minden ekkor elvégzett átértékelés vonatkozásában, illetve a közvetlenül megelőző időszak átértékeléseinek vonatkozásában is (részleges visszamenőleges alkalmazás).

Befektetési célú ingatlanok (IAS 40)

A gyakorlatban problémaként merült fel, hogy hogyan kell kezelni az üzleti kombináció során megszerzett befektetési célú ingatlanokat, egyáltalán alkalmazható-e egyidejűleg az IFRS 3 és az IAS 40. Az IASB értelmezése szerint a két standard független egymástól, azaz egyszerre kell vizsgálni, hogy üzleti kombinációról, illetve ettől függetlenül, befektetési célú ingatlanról van-e szó.

Ennek megfelelően az IAS 40 alapján kell vizsgálni:

  • – az ingatlan célját,
  • – van-e emellett saját használat is, ennek aránya jelentős-e,
  • – vannak-e nyújtott kiegészítő szolgáltatások, ezeknek aránya jelentős-e.

Ezzel szemben külön vizsgálandó, hogy teljesíti-e az adott ügylet, amelyben az ingatlant megszerezték az üzlet(i tevékenység), illetve az üzleti kombináció definícióját.

Ha egy befektetési célú ingatlan megvásárlása egyben üzleti kombináció is, akkor alkalmazandó az IFRS 3, ugyanakkor természetesen az is lehetséges, hogy nem üzleti kombinációnak, csak eszközvásárlásnak minősül az ügylet, amely esetben a felvásárlási számvitel szabályai nem alkalmazhatók, így goodwill sem keletkezhet.

A változtatást a 2014. július 1-jén vagy később kezdődő üzleti években megszerzett befektetési célú ingatlanokra kell alkalmazni, jövőre néző módon, a korábban már elszámolt befektetési célú ingatlanszerzéseket nem kell módosítani visszamenőlegesen.

A módosuló nemzetközi számviteli szabályokat Dr. Kovács Dániel Máté és Dr. Mohl Gergely mutatják be a Számviteli Tanácsadó 2014/03. számában megjelent cikkükben.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)