Váltsunk elektronikus számlára!

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. december 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elektronikus bizonylatok története immár 10 éves múltra tekint vissza, így kialakultak azon alapkövetelmények, melyeket bármely elektronikus vagy félelektronikus bizonylat esetében alkalmazni kell.


Az elektronikus bizonylatokkal kapcsolatos alapkövetelmény az eredet hitelessége, a tartalom sértetlensége és az olvashatóság biztosítása. Ezen követelményeknek való megfelelés viszont sokszor nem egyszerű kérdés, mivel vannak jogi, adójogi és technikai aspektusaik is. Bármennyire is bonyolultnak tűnnek ezek a szabályozások és technikák, mégis vannak bevált receptek, régóta jól működő megoldások.

Az elektronikus számla

Az áfa törvény alapján elektronikus számla az olyan dokumentum, mely tartalmazza a jogszabály által előírt adatokat, és melyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

Annak eldöntése, hogy a fogalmi meghatározás alapján mi minősül elektronikus számlának, mi pedig nem, egyedi elemzés következménye. Például egy elektronikus aláírás és időbélyeg nélkül e-mail-ben elküldött PDF dokumentum is elektronikus számlának minősül. A jogszabály ugyanakkor tartalmaz olyan megkötéseket, melyeket be kell tartani az elektronikus számlázás során. A példaként felvázolt PDF dokumentumnak ugyanis teljesítenie kell mind a számla kibocsátására kötelezettnél, mind pedig a számla befogadójánál a fenti három alapkövetelményt.

2013-tól nincs arra vonatkozó előírás, hogy elektronikus számlát milyen technikával lehet előállítani.

Az elektronikus nyugta

Az elektronikus nyugta kibocsátásának szabályai 2014. július 1-jén léptek hatályba. Az áfa törvény nagyon szűkszavúan fogalmaz az elektronikus nyugta kibocsátásának feltételeiről. Ezek alapján az elektronikus nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta kötelező  megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

Az elektronikus bizonylatokkal szemben támasztott általános három alapkövetelmény teljesítésén túl a jogszabály nem ad támpontot abban a vonatkozásban, hogy milyen részletszabályoknak kell eleget tenni, szükség van-e például a vevő előzetes beleegyezésére, vagy hogy a nyugta kibocsátására kötelezetten kívül más is kiállíthat-e elektronikus nyugtát (amennyiben igen, akkor milyen feltételek mellett) stb.

A kérdőjelek ellenére az elektronikus nyugta megjelenése rejt magában lehetőségeket, és majd a gyakorlat – hosszabb távon pedig a jogszabályalkotó – dönti el, hogy mi lesz a sorsa.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Az elektronikus bizonylatok megőrzése

Jellemző gyakorlat, hogy a gazdálkodó szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet az archiválásra, vagy nem értelmezik megfelelően a jogszabályi előírásokat. A 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet alapján az elektronikus bizonylatok megőrzésének olyan módon kell történnie, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a vétlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. A rendelet három technikai megoldást sorol fel, amelyek elősegítik az előbbi követelmények teljesítését:

  • legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megfelelő megőrzése: a módszer előfeltétele, hogy a dokumentum tartalmazzon legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást, ezen kívül időbélyeg is szükséges, mellyel archiváláskor is elegendő ellátni a dokumentumokat,

  • zárt rendszer alkalmazása: az informatikai rendszer zártságát egy akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja,

  • elektronikus adatcsere (EDI) rendszer igénybevétele.

Az elektronikus számlázás jogszabályi követelményeiről és gyakorlati tapasztalatairól Czöndör Szabolcs ír a Számviteli Tanácsadó 2014/09. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (III. rész)
2021. január 20.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében folytatjuk a fordított adózás alá eső számlázási tudnivalókat, majd az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletekkel foglalkozunk.

PM: az elektronikus fizetés nem csak kötelesség
2021. január 18.

Az idei évtől az online kasszát működtető cégek kötelesek biztosítani az ügyfelek számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását, amely fejlesztések előrelépést jelenthetnek a vállalkozások számára.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (II. rész)
2021. január 14.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében a fordított adózás számlázásával foglalkozunk.