Ki kérhet nyugdíjrögzítést 2025-ben?
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elindulása óta több mint 90 ezer család részesült összesen 250 milliárd forint otthonteremtési támogatásban (csok) – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.
Novák Katalin kiemelte: a támogatottak 12 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő, tévhit tehát, hogy az egyszülős családok nem vehetik igénybe a csokot. Kitért arra: a már megítélt támogatásoknak köszönhetően közel 45 ezer még meg nem született gyermek vállalásáról döntöttek a fiatalok, jelentős demográfiai hatása van tehát a programnak.
Elmondta azt is: az építőipar fellendítésében is szerepe van az otthonteremtési támogatásnak. 2018. első félévben több mit 6500 új lakás épült, és ez 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos időszakra mért adat, pedig 2017-ben is emelkedett a lakásépítések száma. Megjegyezte: a beadott építési engedélyek alapján látható, hogy megmarad a lakásépítések dinamikája.
Az államtitkár kitért arra: 2019-ben is lesz csok, az elfogadott költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési programra, de nincs pénzügyi korlát, tehát „amennyi igény érkezik, annyi támogatást” fognak nyújtani.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke ismertette: az intézet felmérése szerint a legtöbb támogatást a Közép-Magyarországon élők vehették igénybe. A támogatások 36 százalékát kisvárosi ingatlanokra kérték, 32 százalékát falvakban, községekben, 23 százalékát megyei jogú városokban lévő ingatlanokra, 9 százalékát pedig budapesti otthonokra – mondta.
A csokkal összefüggő mobilitásról elmondta: a támogatottak 80 százaléka ott használja fel a támogatást, ahol él, a budapestieknek azonban csak 66 százaléka marad a fővárosban, 34 százalékuk kisvárosokba, falvakba költözik a kapott támogatás segítségével.
Fűrész Tünde szólt arról, hogy a csokkal támogatott családok 30 százalékának egy gyermeke van, 34 százaléka két gyermeket nevel, negyedük nagycsaládos (három vagy több gyermekes) és 11 százalékuk még gyermektelen. Hozzátette: a „támogatások közel 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával”, 25 százalékuk már jelenleg is nagycsaládos és további 15 százalékuk vállalja, hogy azzá válik.
(MTI)
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!