A hét kérdése: szolgálati idő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakmunkástanulóként eltöltött idő miként vehető figyelembe a szolgálati idő számításánál?


  • A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.
  • Mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.
  • A közöltektől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e.
  • Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatóak, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
  • A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

Magyarázat:

A korábbi szabályozástól eltérően 1998.január 1-től – a Tny. életbelépésével – a szolgálati idő elismerése járulékfizetéshez van kötve.

A törvény szerint szolgálati időnek az számít, ami után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség fennáll, vagyis akik a Tbj.5.§-a szerint biztosítottak. Pl. 1997.december 31-e után fennálló egyetemi, főiskolai tanulmányi idő járulék megfizetése nélkül nem számít szolgálati időnek.

A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli ellátások folyósításának időtartama is csak akkor tekinthető szolgálati időnek, ha megfizették a rájuk előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

A felsőfokú tanulmányokat folytatók a szolgálati idő megszerzése érdekében 1997. december 31-ét követő időre a felsőfokú tanulmányok idejére bármikor megállapodást köthetnek a Tbj. 34 §. (5) bekezdése a) pontja alapján – a szükséges nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék megfizetésével.

Válaszadó: Póczik Kálmánné. Tovább kérdéseket és válaszokat itt talál.

1995. március 31-ig a szakmunkástanuló jogviszony önmagában megalapozta a biztosítási kötelezettséget, ezért ebben a minőségben eltöltött időt szolgálati időként kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tanulói jogviszonyra melyik oktatási törvény vagy már a szakképzési törvény vonatkozott-e.

A szakképzést az 1993. évi LXXVI. törvény szabályozza, hatályos 1993.szeptember 1-től. A törvény hatályba lépése előtt megkezdett szakképzésre a beiskolázáskor hatályos rendelkezéseket kellett alkalmazni.
Szakképzés a szakmunkásképző iskolákon kívül szakközépiskolákban és szakiskolákban folytatható.

Szakmunkás tanulóidő szolgálati időkénti beszámításának időtartamai és jogcímei:
–    1995. március 31-ig a szakmunkástanuló viszonyban eltöltött időt szolgálati időként kell beszámítani, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat, vagy szakmunkásbért,
–    1995. április 1-től szakmunkástanulói jogviszony megszűnéséig fennálló tanulóként eltöltött időt csak akkor, ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben (szakmunkásbérben) részesült,
–    1996. január 1-1997. december 31-ig a tanulószerződéssel szakképző iskola tanulójaként eltöltött időt, ha a tanuló iskolarendszerű szakképzés keretében működő iskolába tanult,
–    1998. január 1-től a tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött időnek azt a tartamát lehet beszámítani, amelyre a nyugdíjjárulékot is megfizették.
(Tny.r.29. §)

Válaszadó: Póczik Kálmánné


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.