A szolgálati idő a gyermekekre tekintettel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány napja volt Anyák napja – ünnepünk alkalmából tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjra jogosító szolgálati időt a gyermekszülés, gyermeknevelés.


A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt.

1968. előtt született gyermekek – többlet szolgálati idő

Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre, a Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) kormányrendelet (továbbiakban TnyR.) 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született.

A szabály alkalmazásához a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.

Gyermeknevelési idők

A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Az e) pont szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Ezek az időszakok a TnyR. 5. számú melléklete szerint az ápolási díjat megállapító határozattal, a gyermek születési anyakönyvi kivonatával, az örökbefogadást engedélyező határozattal igazolhatók.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Több gyermekellátás igénybevételének előfeltétele fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély igénybevételéhez kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz adható ez a szabadság.

A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha

– a biztosítottat háromévesnél

– tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél

– fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi teljes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.

A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a Tny-ben tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető.

Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, az adategyeztetési eljárás során ezt rendezhetjük. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.