A szüneteltetett nyugellátás összege ismételt folyósítás esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kérdés azokat foglalkoztatja elsősorban, akik a nyugellátásuk, illetve egyéb ellátásuk (pl. korhatár előtti ellátás) mellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt egy meghatározott összegig szerezhetnek jövedelmet, ennek túllépése esetén a kettős jövedelem, a kereset és az ellátás együtt már nem jár.


A nyugellátások és egyéb ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság) folyósítása különböző okokból szüneteltethető.

A kérdés azokat foglalkoztatja elsősorban, akik a nyugellátásuk, illetve egyéb ellátásuk (pl. korhatár előtti ellátás) mellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt egy meghatározott összegig szerezhetnek jövedelmet, ennek túllépése esetén a kettős jövedelem, a kereset és az ellátás együtt már nem jár, az ellátás folyósítása meghatározott ideig szüneteltetésre kerül.

Az ellátás folyósítása azonban más okból is szünetelhet, ilyen ok a közszolgálati jogviszonyban történő szüneteltetés.

Tekintsük át az érintett ellátásokat a folyósítás szüneteltetése szempontjából!

Öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység – korhatáron innen és túl

Korhatáron túl

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Más a helyzet a közszférában történő foglalkoztatás esetén. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/C §-a szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

 

Korhatár alatti személyek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett a kérdésben. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő személyek.

Mindkét esetben az ellátás, illetve az öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétel miatti kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (Tny. 83/B §).

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

Fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

Az ellátás szüneteltetésének „vége” tehát az adott naptári év utolsó napja, december 31.

Ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni (Tny. 83/B §).

A következő év januárjában elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg érhető el a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.

Az ellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a Tny. 83/A § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azaz az ellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny. 22/A § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

Ha az érintett személy év közben eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése befejeződik.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyekre nézve előzőekben ismertetett szabályok alkalmazandók (Tny. 83/C §).

 

 

A nyugellátások és egyéb ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság) folyósítása különböző okokból szüneteltethető.

A kérdés azokat foglalkoztatja elsősorban, akik a nyugellátásuk, illetve egyéb ellátásuk (pl. korhatár előtti ellátás) mellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt egy meghatározott összegig szerezhetnek jövedelmet, ennek túllépése esetén a kettős jövedelem, a kereset és az ellátás együtt már nem jár, az ellátás folyósítása meghatározott ideig szüneteltetésre kerül.

Az ellátás folyósítása azonban más okból is szünetelhet, ilyen ok a közszolgálati jogviszonyban történő szüneteltetés.

Tekintsük át az érintett ellátásokat a folyósítás szüneteltetése szempontjából!

Öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység – korhatáron innen és túl

Korhatáron túl

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Más a helyzet a közszférában történő foglalkoztatás esetén. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/C §-a szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

 

Korhatár alatti személyek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett a kérdésben. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő személyek.

Mindkét esetben az ellátás, illetve az öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétel miatti kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (Tny. 83/B §).

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

Fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

Az ellátás szüneteltetésének „vége” tehát az adott naptári év utolsó napja, december 31.

Ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni (Tny. 83/B §).

A következő év januárjában elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg érhető el a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.

Az ellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a Tny. 83/A § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azaz az ellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny. 22/A § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

Ha az érintett személy év közben eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése befejeződik.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyekre nézve előzőekben ismertetett szabályok alkalmazandók (Tny. 83/C §).

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).