A táppénz megállapítása az egyéni vállalkozóknál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap írása az egyéni vállalkozókat érintő, kifejezetten a táppénzre, mint az egyik legáltalánosabban előforduló egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályokat veszi sorra.

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás, illetve az egészségbiztosítás esetében mindig sajátos helyzetben volt, ami nem változott a rendszerváltoztatást követően sem. A tb., az egészségbiztosítás vagy nyugdíjjogosultság szabályai eltérnek az általános szabályoktól: speciális rendelkezések sokaságával találkozhatunk, amelyek mind megnehezítik a jogalkalmazó munkáját. A vállalkozó a saját, illetve a gyermeke betegsége miatti keresőképtelensége esetén ugyanúgy jogosult táppénzre, mint bármely más biztosított, de a részletszabályokban egyértelműen fellelhetők a különbségek. Így például speciális helyzetükből adódóan az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló vállalkozók táppénzösszegének megállapítása 2012. július 1-jétől új szabályok alapján történik. Mint a napokban elfogadott, a kisadózókra vonatkozó szabályokból is látható (ezekkel külön cikkben foglalkozunk), az adózási szabályok összefüggnek a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultsággal, de az ellátások alapjánál figyelembe vehető jövedelemmel is.

Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási jogállását, az ezzel járó járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) tartalmazza. A rendelkezések azt is tartalmazzák, hogy társadalombiztosítási szempontból (járulékfizetés, ellátásra való jogosultság) kit kell egyéni vállalkozónak tekinteni. A Tbj. szerint egyéni vállalkozó:

• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
• a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (egészségügyi vállalkozó),
• az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (ügyvéd),
• az egyéni szabadalmi ügyvivő,
• a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
• valamint a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

Az egyéni vállalkozókról külön törvény is rendelkezik (2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről), amely többek között kimondja, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését a körzetközponti jegyzőnél kell bejelenteni. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők. Az egyéni vállalkozó a tevékenységét azután kezdheti meg, amikor részére a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást megküldték, illetve átadták. Az egyéni vállalkozói tevékenység most már nem köthető egyéni vállalkozói igazolványhoz, de aki akar, az lehetőséget kap, hogy vállalkozói igazolványt kérjen.

Tulajdonképpen az egyéni vállalkozók egy regisztrációt követően megkezdhetik tevékenységüket. Fontos azonban, hogy egyes, engedélyhez vagy bejelentéshez kötött konkrét tevékenység esetében (például ügyvéd, közjegyző) csak engedély birtokában kezdhető meg a vállalkozói tevékenység.

Az egyéni vállalkozókról szóló törvény szerint egyéni vállalkozó az lehet, aki:

• a magyar állampolgár,
• az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Nem lehet egyéni vállalkozó az:

• aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
• akit a közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
• akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
• aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság szempontjából lényeges, hogy ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Ilyen esetben azonban a vállalkozónak a szüneteltetés ideje alatt a biztosítása is szünetel, ezért például táppénzre a szünetelés alatt nem lesz jogosult. Abban az esetben, ha a vállalkozó 30 napnál hosszabb ideig szünetelteti a vállalkozását, akkor a biztosításának folyamatossága megszakad, aminek következménye lehet, hogy a szünetelés befejezését követően táppénzre csak a folyamatos biztosításának megfelelő időre lesz jogosult.

Példa 2005. február 1-jétől egyéni vállalkozó, a vállalkozói tevékenységét 2012. augusztus 2-ától 2012. november 30-ig szünetelteti. 2012. december 1-jétől ismét folytatja vállalkozását. 2012. december 5-én kórházba kerül, előreláthatóan több hónapig lesz keresőképtelen. Táppénzre – a 2012. december 1–4-ig folyamatosan fennálló biztosításának megfelelő időre – csak négy napig lesz jogosult.

A Tbj-ben előírtak alapján a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyéni vállalkozó esetében a biztosítás (és járulékfizetési kötelezettség) fennállása a következőképpen alakul:

• az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
• ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
• közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

Hasonlóan a többi biztosítotthoz az egyéni vállalkozók esetében is járulékfizetési kötelezettség alapozza meg a táppénzre való jogosultságot, és ettől függ a táppénz összege is. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a vállalkozó milyen összegű járulékokat köteles fizetni, tudni kell, hogy a Tbj.-ben előírtak alapján a minimálbérre vonatkozóan a vállalkozókra külön rendelkezést kell alkalmazni.

A vállalkozók esetében az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében minimálbér alatt – minden vállalkozónál egységesen – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét (93000 forintot) kell alkalmazni. Ugyanakkor a járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbérként vagy a 93000 forint minimálbért, illetve a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét (108000 forintot) kell figyelembe venni. Ez utóbbi minimálbér összeget akkor kötelező alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége úgy alakul, hogy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerinti 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizeti. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási, valamint munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
• a Tbj. 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó keresőképtelen.

Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt csökkenteni kell a fenti időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a keresőképtelenség és a „táppénzben részesül” nem azonos fogalmak. A legszembetűnőbb különbség, hogy a keresőképtelenség elbírálása az orvos-szakmai feladat, míg a táppénzre való jogosultság megállapítása az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely feladata, hatásköre. Ha valaki keresőképtelen, az még nem jelenti azt, hogy táppénzt is kap. Ebből következően a vállalkozó járulékfizetési mentességénél figyelemmel kell lenni arra, hogy, ha a vállalkozó keresőképtelen, de nem részesül táppénzben, akkor nincs járulékmentessége, tehát fizetnie kell a minimum járulékokat [kivéve az ún. mellékfoglalkozású, Tbj. 31. § (4) bekezdésében említett vállalkozókat].

Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a Tbj. 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott járulékokat köteles fizetni. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese. Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 19. § (2)–(3) bekezdés szerinti járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg.

2012. január 1-jétől főszabály, hogy ha valakinek több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van egy időben, akkor a biztosítási jogviszonyaiból származó járulékalapot képező jövedelme után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ez a szabály a vállalkozókra is vonatkozik, ami egyben azt jelenti, hogy az ún. mellékfoglalkozású vállalkozó vállalkozásában 2012. január 1-jétől jogosult a táppénzre.

Soltész Lászlóné cikkéből, amely az Adó szaklap 2013/1-2. számában jelent meg, számos példával illusztrálva mindent megtudhat a vállalkozók táppénzének összegéről, a vállalkozók baleseti táppénzéről és a vállalkozás mellett egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok alapján járó táppénzről is. Az Adó szaklap 2013/1-2. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

---