Árvaellátás az egyetemi felvétel után

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2015. augusztus 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan boldogan értesültek a felvételükről. Közülük néhányan a szülő elvesztése miatt árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt, és most arra keresik a választ, a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítását a középiskola befejezésekor beszüntették.

 


A válasz megadását megelőzően tekintsük át az árvaellátásra való jogosultság legfontosabb szabályait. Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a nyugellátás. Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.
 

Árvaellátás szünidő alatt
 

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.
 

Magántanulói jogviszony

 

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
 

Külföldön folytatott tanulmányok

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

A külföldön folytatott tanulmányokat az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente kell igazolni.

Az igazolást a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani.

A külföldi oktatási intézmény az igazolást kiállíthatja saját iskolalátogatási formanyomtatványán, de kitöltheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolási űrlapját is.

Nemcsak a felsőfokú tanulmányok kezdete, hanem a befejezése is lényeges az árvaellátásra való jogosultság szempontjából.

Az árvaellátás az árva tizenhat éves koráig alanyi jogon jár. A tizenhatodik életév betöltését követően árvaellátásra az a gyermek jogosult, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Gyakran előfordul azonban, hogy a huszonötödik életév betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

A méltányosságból történő meghosszabbítás kérelemre történhet, melyet az árva nyújthat be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az adatlap megtalálható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a nyomtatványok között.

A méltányosságból történő engedélyezésnél a méltányosságot megalapozó személyes körülmények ismerete, figyelembe vétele is szükséges, ezért ezeket, a különös méltányolást érdemlő körülményeket a kérelem adatlapon fel kell tüntetni.

Ha rendelkezésre állnak, a körülményeket alátámasztó iratokat, igazolásokat is mellékelni kell.

A kérelem elektronikusan is előterjeszthető.


Kapcsolódó cikkek:


Nyugdíj: méltányossági lehetőségek 2019-ben
2019. április 24.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a nyugdíj jogosultsághoz csak egy kicsi hiányzik, de a fennálló élethelyzet miatt nagyon fontos lenne, hogy a nyugdíj megállapításra kerüljön, van-e lehetőség az egyéni körülmények alapján kedvezmény nyújtására, méltányosság gyakorlására.

HIPA: utolsó lehetőség idén
2019. április 18.

Május 31. a helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje is, érdemes figyelni arra, hogy idén utoljára lehet élni a 2018-ra még érvényesíthető, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel. A hipa megosztásánál pedig a telephelyek, székhelyek közötti adómegosztást kell pontosan megtervezni!

Nyugdíj: ezt kell tudni az adategyeztetési eljárásról
2019. április 16.

Időről időre felmerülnek kérdések a szolgálati idő rendezésével kapcsolatos adategyeztetési eljáráshoz kötődően, ahogy újabb és újabb korosztályok kapcsolódnak be az egyeztetés folyamatába. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási idő, járulékfizetési adatok és jogosultsági időszakok érintett személlyel történő egyeztetésére irányuló eljárás tovább folytatódik 2019-ben is.

Fizet-e járulékot a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló?
2019. április 10.

A 2019-es nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerül a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra, ami azért is érdekes kérdés, mert munkajogilag a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül.