Egyetemisták árvaellátása


Az új egyetemisták közül vannak, akik árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt. Tekintsük át, hogy a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítása a középiskola befejezésekor beszüntetésre kerül.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan örömmel értesültek arról, hogy sikeresen jelentkeztek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán történő továbbtanulásra. Az új egyetemisták közül vannak, akik árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt; tekintsük át, hogy a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítása a középiskola befejezésekor beszüntetésre kerül.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő hosszúságú szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.

Ha az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, vagy várandóssága, gyermekszülés, vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi, e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

A külföldön folytatott tanulmányokat a külföldi oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente kell igazolni.

Az igazolást a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani az árvaellátást folyósító szervhez, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához.

A külföldi oktatási intézmény az igazolást kiállíthatja saját iskolalátogatási formanyomtatványán, de kitöltheti a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolási űrlapot is.

Előfordul, hogy a huszonötödik életév betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

A méltányosságból történő meghosszabbítás kérelemre történhet, melyet az árva nyújthat be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy elektronikus úton.

A méltányosságból történő engedélyezésnél a méltányosságot megalapozó személyes körülmények ismerete, figyelembe vétele is szükséges, ezért ezeket, a különös méltányolást érdemlő körülményeket a kérelem adatlapon fel kell tüntetni.

Ha rendelkezésre állnak, a körülményeket alátámasztó iratokat, igazolásokat is mellékelni kell.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az árva huszonöt évesnél idősebb, de huszonhét évesnél fiatalabb és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.

A nagykorú árva, akár középiskolai, akár egyetemi tanulmányokat folytat, nagykorúságára tekintettel természetesen önállóan intézi árvaellátásával kapcsolatos ügyét, beleértve azt is, hogy nagykorúvá válásától kérheti a korábban törvényes képviselője részére folyósított ellátása saját részre történő folyósítását is.

Végezetül jó tudni, hogy nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva – egyetemistáknál ez előfordulhat – házasságot köt.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A tizenharmadik havi nyugdíjt tűzte a zászlóra Orbán Viktor

Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2021. szeptember 23.

Nyugdíj meghatározása és az egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.

2021. szeptember 21.

Nyugdíj és a fizetés nélküli szabadság viszonya – jogeset

Fizetés nélküli szabadság esetén nem jár bér, előfordulási lehetőségeit az aktuálisan hatályban lévő Mt. szabályok határozzák meg. Van, amikor alanyi jogon jár a munkavállalónak, s van, amikor kérelmezni kell azt a munkáltatótól. Jogeset.