Egyre kevesebb lesz a nyugdíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A helyettesítési ráta – az első nyugdíj az utolsó fizetés százalékában – a mai 83-ról 65 százalékra csökken 2050-re. Már a 30-as éveinkben takarékoskodni illene.


A jelenlegi 132 ezer forintos induló átlagnyugdíj az utolsó fizetés 83 százaléka, 2050-re ez az arány, a helyettesítési ráta 65 százalékra, míg az átlagnyugdíj jelenértéken számolva 104 ezer forintra csökken, mivel egy keresőre egyre több nyugdíjas jut a jövőben – mondta Sztanó Imre, az NN Biztosító értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

A biztosító a csökkenést az uniós-, valamint a nyugdíj kerekasztal demográfiai előrejelzése szerint számította ki, úgy hogy a nyugdíjjárulék mértékét, és a fizetések reálértékét változatlannak feltételezték – közölte az ügyvezető igazgató.

Az EU adatai szerint – uniós átlagban – 4 aktív keresőre jut egy nyugdíjas ma, de az uniós előrejelzés szerint 2060-ra már 2 aktív korúra jut egy nyugdíjas – erről Cornelia Coman, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója beszélt a tájékoztatón.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Amennyiben valaki a jelenlegi állami nyugdíj biztosította szintet magán megtakarítással szeretné fenntartani, akkor 30 éves korától havi 9700 forintot kell megtakarítania. Ha 40 évesen kezd takarékoskodni, havi 20 ezer, míg 50 éves indulással már havi 48 ezer forint a megtakarítandó összeg – ismertette a tanulmány eredményeit Sztanó Imre.

Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói árak osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszer a jövedelem 25 százalékát igényli, míg az aktív korúaknál az arány 23 százalék. Ruházkodásra az aktívak 4, míg a nyugdíjasok 2 százalékot költenek. Legnagyobb az eltérés az aktívak és a nyugdíjasok között a gyógyszerre és az egészségügyi szolgáltatásra fordított kiadásban van, a nyugdíjasoknál ez 5,8 százalék, az aktívak korúaknál 1,8 százalék. Egészségügyi szolgáltatásra költik a jövedelmük 4,4 százalékát a nyugdíjasok, míg az aktívaknál ez az arány csak 2 százalék – mondta az osztályvezető.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.