Fojtogatja a szabályozás a magánpénztárakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

További magánnyugdíj-pénztári végelszámolások és beolvadások várhatóak, amennyiben a szabályozás nem változik, ezért a június 30-án még működő 11 magánnyugdíjpénztár számára kulcsfontosságú a működést szabályozó feltételek alakulása – állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrég publikált kockázati jelentésében.


A magánnyugdíj-pénztári szektor átalakulása 2012-ben jogszabályi szempontból lezárult. Ennek következtében 2012 második negyedévének végére a taglétszám 75 ezerre, a kezelt vagyon 187 milliárd forintra, míg a pénztárak száma 11-re csökkent. A megmaradt magánnyugdíj-pénztári vagyon így is eléri az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások (2012. június végén 851 milliárd forint) 21 százalékát – olvasható a jelentésben.

A felügyelet úgy látja, hogy a még működő magánkasszák számára kulcsfontosságú a működést szabályozó feltételek alakulása. Jelenleg a tagdíjak 0,9 százalékából kell fedezni a működési kiadásokat, míg a tagdíj 99,1 százaléka a fedezeti tartalékot növeli. Ez a megosztás nem fedezi a magánnyugdíjpénztárak működési kiadásait – ezt támasztja alá, hogy a magánpénztárak tartaléktőkéjének és az éves működési ráfordításoknak az aránya a 2010. évi 37,7 százalékról 2011-re 31,8 százalékra csökkent.

Amennyiben a szabályozás nem változik, a fennmaradt magánnyugdíjpénztárak a működést biztosító bevételként csak a pénztártagok adományaira, illetve – amennyiben pénzügyi (banki, biztosítói hátterű) csoport részeként működnek – a csoport támogatására számíthatnak. Emiatt további magánnyugdíj-pénztári végelszámolások, beolvadások várhatóak – mutat rá a PSZÁF. (Legutóbb az OTP Magánnyugdíjpénztár közölte tagjaival, hogy a jövő évtől a kassza valószínűleg nem számíthat az OTP Bank támogatására, ezért két út áll előtte: a tagok által – a befizetett tagdíjon felül – önkéntesen és rendszeresen fizetendő működési célú adományból való fenntartás, illetve a végelszámolás. Az előbbire kicsi az esély, tekintve, hogy a levél szerint a kassza taglétszáma 13 530, ebből az idén 1183 fizetett tagdíjat, s mindössze 11-en támogatták működési célú adománnyal is a pénztárat.)

A második negyedévben a magánnyugdíjpénztárak vagyonnal súlyozott nettó hozammutatója 0 százalék volt, a klasszikus portfóliók átlagosan 2,60 százalékos, a kiegyensúlyozottak 2,26 százalékos, a növekedési portfóliók mínusz 0,67 százalékos hozamot értek el.

A klasszikus portfoliók eszközösszetétele 2012 első félévében nem változott. Az állampapírok és a bankbetétek aránya 2011-hez hasonlóan a kezelt vagyon 93-94 százalékát tette ki. Így összevont portfóliószinten a semleges megközelítés jellemezte a vagyonkezelést, mivel a részvények, illetve részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya 2 százalék körül ingadozott, míg a szintén kockázatos eszköznek számító vállalati kötvények, illetve jelzáloglevelek súlya 3 százalék körül mozgott.

A kiegyensúlyozott portfóliók esetében mintegy 3 százalékponttal nőtt az állampapírok súlya 2011 végéhez viszonyítva – ezzel szemben a részvények, illetve a befektetési jegyek súlyának csökkenése áll. A növekedési portfólióknál kockázatkerülő magatartás figyelhető meg, ugyanis a kockázatos eszközök – részvények, befektetési jegyek illetve egyéb eszközök – súlya a 2011 végi 52 százalékról 47 százalékra csökkent. Ezt ellensúlyozza a – magas hozamot biztosító – magyar állampapírok súlyának növekedése.

A portfóliók összetétele a portfólióválasztásos rendszer indulásakor, a nyugdíjrendszer átalakításakor (2011. I. negyedév) és az átalakítás végleges lezárása után (2012. II. negyedév) a növekedési portfolió kivételével stabil volt. A növekedési portfóliónál a magyar állampapírok súlya az induláskori 32 százalékról 2009 első negyedévétől 40-42 százalékra, majd 2012 második negyedévében 47 százalékra ugrott, ezzel szemben a részvények aránya 2009 első negyedévétől 24 százalékról 13 százalékra csökkent a jelentés szerint.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.