Így is lehet szolgálati időt szerezni
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Ha befejeződtek a tanulmányok
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mire számítson, akinek bejeződtek a keresztféléves tanulmányai, meddig jogosult egészségügyi szolgáltatásra? Március 31-ig érvényesek a 2015/16-os tanév őszi félévének diákigazolványai. Az igazolványok érvényességi idejéhez több dolog is kapcsolódik, köztük az egészségügyi szolgáltatáshoz való jog is.
Az orvosi ellátásra, ártámogatott gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz ellátásra, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság sokféle jogcímen illetheti meg az érintett személyeket.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj) 16. §-a a-w pontig, azaz huszonkét féle jogcímen sorolja fel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat.
Ez a részletes meghatározás a biztosítottakon (pl. munkaviszonyban állók) és a nemzetközi (EU-s szabályok és nemzetközi egyezmények) jogintézmények alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakon kívül, egyéb jogcímen ellátásra jogosultak körét szabályozza.
A tanulói, hallgatói jogviszony a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontjában szerepel.
E szerint a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatály alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.
A rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói, és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételi lehetőségét.
A jogosultság időtartama
A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának időtartama a Tbj. 16/A
§-ban foglaltak szerint a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig tart.
A jogosultság fennáll a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is.
Az oktatási igazolványról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 36. §-a szerint a diákigazolványra való jogosultság köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszony esetén a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31.
A felsőoktatásban fennálló hallgatói jogviszony megszűnése esetén, ha a hallgatói jogviszony az első félévben szűnik meg, a megszűnést követő március 31-ig, ha a második félévben, a megszűnést követő október 31-ig áll fenn a diákigazolványra, és így az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is.
A jogosultság fennállásával (keletkezése, megszűnése) kapcsolatos adminisztrációs teendőket a közoktatási, illetve a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője végzi a kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítésével az egészségbiztosítási igazgatási szervekhez.
További jogosultság
A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságánál is megtalálható az az általános szabály, mely a jogosultságot az alapját adó jogviszony, jogcím megszűnését követő meghatározott időtartamra is biztosítja.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alapjául szolgáló jogviszony (pl. biztosítási jogviszony, tanulói, hallgatói jogviszony) megszűnését követő negyvenöt napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt.
Ha ez az időszak negyvenöt napnál kevesebb volt, ennek megfelelő idejű a meghosszabbodás.
Szintén negyvenöt napig marad meg a jogosultság, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel negyvenöt napnál hosszabb ideig állt fenn, de az utolsóként megszűnő jogosultsági feltétel negyvenöt napnál rövidebb ideig állt fenn, és a két jogosultsági feltétel fennállása között harminc napnál kevesebb idő telt el.
Fontos teendő
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha ez az egészségügyi szolgáltatásra jogosító meghosszabbodott időszak is eltelik, és újabb jogosultsági jogcím (pl. munkaviszony létesítése) nem történik, egészségügyi szolgáltatási hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.
A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
A járulék összege 2016-ban havi 7050 Ft (egy napra eső összege 235 forint).
Ha az összeg nehéz anyagi helyzet miatt nem vállalható, a szociális rászorultság alapján a járási hivataltól kérhető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (lásd: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a).
Jó tudni
A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nem csak a magyar egészségügyi ellátórendszerben teszi lehetővé orvosi ellátás igénybe vételét, hanem a hazai jogosultság alapján az egészségbiztosítási igazgatási szerv által kérelemre kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya útján EU/EGT tagállamokban is ún. szükséges mértékű ellátás körében is.
A kártya érvényességi ideje 36 hónap, kiállításához a személyi okmányok és TAJ kártya mellett a képzőintézmény által kiállított igazolás is szükséges a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.
Az orvosi ellátásra, ártámogatott gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz ellátásra, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság sokféle jogcímen illetheti meg az érintett személyeket.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj) 16. §-a a-w pontig, azaz huszonkét féle jogcímen sorolja fel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat.
Ez a részletes meghatározás a biztosítottakon (pl. munkaviszonyban állók) és a nemzetközi (EU-s szabályok és nemzetközi egyezmények) jogintézmények alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakon kívül, egyéb jogcímen ellátásra jogosultak körét szabályozza.
A tanulói, hallgatói jogviszony a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontjában szerepel.
E szerint a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatály alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.
A rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói, és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételi lehetőségét.
A jogosultság időtartama
A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának időtartama a Tbj. 16/A
§-ban foglaltak szerint a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig tart.
A jogosultság fennáll a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is.
Az oktatási igazolványról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 36. §-a szerint a diákigazolványra való jogosultság köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszony esetén a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31.
A felsőoktatásban fennálló hallgatói jogviszony megszűnése esetén, ha a hallgatói jogviszony az első félévben szűnik meg, a megszűnést követő március 31-ig, ha a második félévben, a megszűnést követő október 31-ig áll fenn a diákigazolványra, és így az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is.
A jogosultság fennállásával (keletkezése, megszűnése) kapcsolatos adminisztrációs teendőket a közoktatási, illetve a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője végzi a kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítésével az egészségbiztosítási igazgatási szervekhez.
További jogosultság
A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságánál is megtalálható az az általános szabály, mely a jogosultságot az alapját adó jogviszony, jogcím megszűnését követő meghatározott időtartamra is biztosítja.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alapjául szolgáló jogviszony (pl. biztosítási jogviszony, tanulói, hallgatói jogviszony) megszűnését követő negyvenöt napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt.
Ha ez az időszak negyvenöt napnál kevesebb volt, ennek megfelelő idejű a meghosszabbodás.
Szintén negyvenöt napig marad meg a jogosultság, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel negyvenöt napnál hosszabb ideig állt fenn, de az utolsóként megszűnő jogosultsági feltétel negyvenöt napnál rövidebb ideig állt fenn, és a két jogosultsági feltétel fennállása között harminc napnál kevesebb idő telt el.
Fontos teendő
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha ez az egészségügyi szolgáltatásra jogosító meghosszabbodott időszak is eltelik, és újabb jogosultsági jogcím (pl. munkaviszony létesítése) nem történik, egészségügyi szolgáltatási hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.
A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
A járulék összege 2016-ban havi 7050 Ft (egy napra eső összege 235 forint).
Ha az összeg nehéz anyagi helyzet miatt nem vállalható, a szociális rászorultság alapján a járási hivataltól kérhető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (lásd: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a).
Jó tudni
A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nem csak a magyar egészségügyi ellátórendszerben teszi lehetővé orvosi ellátás igénybe vételét, hanem a hazai jogosultság alapján az egészségbiztosítási igazgatási szerv által kérelemre kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya útján EU/EGT tagállamokban is ún. szükséges mértékű ellátás körében is.
A kártya érvényességi ideje 36 hónap, kiállításához a személyi okmányok és TAJ kártya mellett a képzőintézmény által kiállított igazolás is szükséges a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Különleges szabályok a baleseti járadéknál
Nem ritka, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, a baleseti ellátórendszer keretében baleseti járadék vehető igénybe.
2024. április 16.
Mit jelent a minimálbér összege a nyugdíjaknál?
A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.