Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is.
| Releváns jogszabályok:
– 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról |
Ezeknek a szabályoknak az ismerete azért lehet fontos, mert a pedagógusok esetében időben elő kell készíteni a nyugdíjba vonulást az oktatás folyamatosságának biztosítása érdekében, vagyis ha lehet, célszerű ezt az időpontot a tanév, de legalábbis a félév végére tenni.
Nyugdíj szempontból a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulásnál is az általános nyugdíjazási szabályokra kell figyelemmel lenni.
Ki vonulhat öregségi nyugdíjba ebben a tanévben?
Az öregségi nyugdíj korhatár
Öregségi nyugdíjkorhatár
A tanév során 2023-ban az 1958-ban születettek töltötték be nyugdíjkorhatárukat a 65. életévet. 2024-ben az 1959-ben születettek következnek 65. születésnapjukon érve el nyugdíjkorhatárukat.
Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezünk azonban, annál magasabb lehet a nyugdíj összege.
Korhatár előtti lehetőség – „nők 40”
Életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának megállapításához szükséges jogosultsági idővel rendelkezik.
Attól a naptól kezdve, amikor ez a jogosultsági idő megszerzésre került, bármikor dönthet úgy a hölgy, hogy igénybe veszi ezt a kedvezményes nyugellátást.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásra tekintettel
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb.
Ugyanez mondható el a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: T.) szabályrendszeréről is.
A T. 46.§ (2) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel, lemondással, felmentéssel.
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából fenti három jogviszony megszüntetési mód vehető számításba.
A jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel
A T. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony.
A közös megegyezés alkalmazásával a felek bármilyen időpontra, akár azonnalra is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.
Ebben az esetben azonban természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a pedagógus, ez a megoldás is választható.
A leggyakoribb kérés a jogviszony megszüntetése felmentéssel
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, csakúgy, mint korábban a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyek, a legtöbb esetben felmentéssel szeretnék megszüntetni jogviszonyukat nyugdíjba vonuláskor.
Eltérő szabállyal találkozunk azonban a T-ben a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételéhez kapcsolódóan.
Korhatár betöltéséhez kötődő nyugdíjba vonulás
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől – a nyugdíjjogosultság nevesített felmentési ok.
A T. 49.§ (1) bekezdés e) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül.
Nyugdíjasnak minősül az érintett, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).
„Nők 40”
Kötelezően írja elő a T. 49.§ (2) bekezdése a felmentést arra az esetre, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.
A rendelkezés szerint a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmezi.
A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
A felmentési idő
A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg.
E két időpont között a felmentési idő hossza a jogviszonyban töltött időszak hosszától függ.
A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal.
A hatvan napos felmentési idő a jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.
A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a munkavégzés alól. (l: T. 52.§ (7) bekezdését)
Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.
Mikor kezdődik a felmentési idő?
Nagyon lényeges dolog, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés a nyugdíjasnak minősülő munkatárs esetében történhet meg.
Ez azt eredményezi, hogy bár a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.
A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap.
Jogosult lesz azonban az érintett nyugdíjnövelésre a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül szerzett szolgálati idő alapján.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21.§ (2) bekezdése szerint aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden harminc naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. (például a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődő nyolc hónapos felmentési idő esetén négy százalékos nyugdíjnövelés szerezhető)
Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő letelténél sürgősebb, közös megegyezés, végső megoldásként a jogviszonyról történő lemondás jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a lemondási idővel számolnunk kell.
A harmadik negyedév végére meghaladta a 2 millió forintot az egy tagra jutó átlagos vagyon az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, amire korábban nem akadt példa. A harmadik negyedévben is meggyőző teljesítményt nyújtó kasszáknál közben elindultak az év végi tagtoborzó, és befizetési akciók is.
A január 1-je és az adott év márciusában megjelenő valorizációs szorzószámok közzétételének napja közötti időszakra nyugdíjelőleget állapítanak meg azoknak, akik ekkor nyújtják be nyugdíjigényüket. Ismertetjük a részleteket.
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
