Így használható az utazási igazolvány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közforgalmú személyszállításban a 65. év feletti személyek életkoruk alapján teljes utazási kedvezménnyel vehetnek részt, azaz díjmentesen, személyi okmányuk bemutatásával. A 65. év alatti nyugdíjban és más meghatározott ellátásban részesülők éves utazási igazolvány alapján részesülnek meghatározott mértékű utazási kedvezményben.
 


Az „Ellátottak utazási utalványa” alapján a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet szerint évi 16 alkalommal 50 %-os mértékű, 2 alkalommal 90 %-os mértékű kedvezménnyel váltható menetjegy vasúton, HÉV-en, elővárosi és helyközi autóbuszon, kompon és réven történő utazáshoz. Két 50 %-os kedvezmény összevonásával a 90 %-os magasabb kedvezmény is igénybe vehető.

Az igazolvány évente március hónapban kerül postai úton, átvételi elismervényes küldeményként megküldésre a jogosultak részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól.

Az utalvány elnevezése azért nem „nyugdíjas utazási utalvány”, hanem ellátottak utazási utalványa, mert a nyugellátásban részesülők mellett több más nem nyugellátásnak minősülő ellátásban részesülő személy is jogosult rá.

Az utalványra jogosult, aki

  • az utalvány kiadásának évében 65. életévét be nem töltött, saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesül, beleértve a nemzetközi vonatkozású saját jogú öregségi nyugdíjakat is,
  • aki hozzátartozói nyugellátásban (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás, özvegyi járadék) részesül,
  • aki 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesült (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, művésznyugdíj, szolgálati nyugdíj, polgármesterek öregségi nyugdíja, országgyűlési képviselők, EP magyarországi képviselők nyugdíja),
  • aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30 %-os vagy kisebb mértékű,
  • aki rokkantsági ellátásban részesül, ha 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte, és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult,
  • aki rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesült,
  • külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban,
  • nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,
  • gyám és gyámolt személy,
  • gondnok és gondnokolt személy.

A gyám és gyámolt, a gondnok és gondnokolt, illetve a házastárs/élettárs és nyugdíjkorhatárt betöltött házastársa/élettársa az utalványt megosztva is használhatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.