Januártól nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie a nyugdíjas munkavállalónak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Év elejétől alkalmazzuk azt a kedvező változást, hogy 2019. január 1-jétől módosulnak a nyugdíj melletti keresőtevékenység szabályai. Sok gyakorlati kérdés felmerül az új helyzettel kapcsolatban.
A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség, vagy a fizetési kötelezettség alóli mentesülés több dologra is kihatással van, így annak 2019-es változása is több mindent érint.
Ezek közül az egyik leggyakrabban kérdezett a 0,5%-os mértékű, a nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján megállapításra kerülő nyugdíjnövelésre vonatkozik.
A társadalombiztosítási szabályok szerint. a biztosított (pl. munkavállaló, közalkalmazott) keresetéből, jövedelméből többféle járulékot, köztük nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék mértéke 10%.
Általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék azonban nem keletkeztet további szolgálati időt.
Ebben az esetben a járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatásra, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelésére keletkezik jogosultság.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 22/A §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
A nyugdíjnövelés már hivatalból kerül megállapításra, kérelem nélkül, évente szeptember 30-ig megtörténik az erről szóló határozat kézbesítése az érintettek számára, és a januárig visszamenőlegesen kifizetett összeg is megérkezik.
2019-től sok nyugdíj mellett dolgozó személy számára változás lesz ezen a területen.
A változás a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (közismert nevén Tbj.) 25.§-ának 2019. január 1-vel hatályos módosításából ered.
Az új szabályozás szerint az Mt. (Munka Törvénykönyve) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem fizet nyugdíjjárulékot ebből a jogviszonyból származó jövedelme, azaz munkabére után.
A teljesség érdekében utalni kell arra is, hogy a Tbj. 25. §-ának változása szerint ez a nyugdíjas 2019. január 1-től nem fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem ebből a munkaviszonyból származó jövedelme után, és ez a munkavállaló nem lesz biztosított.
Nyugdíj szempontból a kedvező változás a nyugdíjak területén egyrészt azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállaló nettó jövedelme magasabb lesz a nyugdíjjárulék összegével, 10 százalékkal ( a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék), másrészt viszont azzal jár, hogy a nyugdíjas nem kap munkabére után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést , mert ez a növelés csak a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem után állapítható meg.
Nagyon lényeges felhívni a figyelmet arra hogy a Tbj. 25.§-ának szövege kizárólag az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli mentességét mondja ki.
Lehetséges azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonytól eltérő formában is, például megbízási szerződés alapján,, itt azonban nem tartalmaz mentességet a Tbj.új szabálya a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól. Ezekben az esetekben ha van nyugdíjjárulék fizetés, továbbra is van nyugdíjnövelésre alapot adó jövedelem is,azaz a 0,5%-os nyugdíj növelés megállapításra kerül a jövőben is.
Lehetnek majd olyan saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytatók is, akiknél mind a kétféle helyzet előfordul, lesz járulékmentes munkabérük, és járulékköteles megbízási díjuk is, melyeknél a munkabér után nem, a megbízási díj után viszont igen, jár majd a nyugdíjnövelés.
A kiválasztandó szerződés típust, vagyis munkaszerződést vagy megbízási szerződést kössünk-e, természetesen továbbra is a tevékenység jellemzői fogják meghatározni. A járulékmentesség elérése érdekében nem köthetünk munkaszerződést egy olyan tevékenységre, amely a polgári jog szabályainak felel meg a felek közötti mellérendeltség, a teljesítés helye és feltételei, és egyéb, a megbízási szerződésre jellemző körülmények alapján.
