Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.
2019. január 1-jén hatályba lépett a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény, amely kedvező változásokat hozott az adónem szabályozásában, többek között a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény kapcsán. Több olyan korlátozó jogosultsági feltétel is megszűnt – összes bevétel 40 százalékának kutatás-fejlesztési tevékenységből kellett származni, külső gyakorlóhelyként 3-5 gyakornok fogadása, kutató-fejlesztői létszám fenntartása –, amelyek értelmezése és teljesítése számos esetben problémát okozott az adókedvezmény igénybevételekor. A módosítás különösen kedvezően érintheti a gyártó cégek mellett a Magyarországon működő negatív vagy nem jelentős adózás előtti eredménnyel rendelkező cégeket (például „cost plus” alapon működő leányvállalatok), így esetükben célszerű megvizsgálni a K+F tevékenységek meglétét.
Az új szabályozás értelmében a kutató-fejlesztők bérköltsége, mint a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége után számított szociális hozzájárulási adó 50 százaléka adókedvezményként csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót. Az adókockázatok csökkentése érdekében a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység azonosítása kulcsfontosságú. Erre a célra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának több eljárása, például a projektminősítés, projektcsoport-minősítés és a szakértői vélemény-kérés is elérhető, amelyek segítségével az adóhatóságra nézve jogerősen határozható meg, hogy egy adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
„Az adókedvezmény alkalmazása a korábbi szabályokhoz képest egyszerűsödött, a vállalatok havonta igénybe tudják venni azt. Az igénybevétel kapcsán azonban több tipikus kérdéskör is felmerülhet, mint például, hogy hogyan kell eljárni azon munkavállalók esetében, akik nem teljes munkaidejükben folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet, így mindenképpen érdemes a cégeknek szakértő tanácsadókat is bevonni a számukra legkedvezőbb adózás kialakításához” – mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adóosztályának partnere.
Kapcsolódó cikkek:
A héten meg kell érkeznie a tizenharmadik havi nyugdíj első részletének
2021. február 23.
Valamennyi, öregségi nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban - árvaellátásban, özvegyi nyugdíjban, rokkantsági járadékban - részesülő megkapja a járandóságát ezen a héten – mondta Zsigó Róbert.
Nyugdíj: egyre többen veszik igénybe az önkéntes pénztári adókedvezményt
2021. február 23.
Az öngondoskodást adókedvezménnyel és az adminisztrációs terhek átvállalásával segíti a kormány, de az adó- és pénzügyi tudatosság erősödésének is szerepe van abban, hogy az adókedvezmény összege és az igénybe vevők száma évről-évre nő.
Haladékot adott a NAV a járuléktartozóknak
2021. február 22.
Március 10-ig még rendezhető az elmaradás, így több mint három hét haladékot nyernek járulékügyük intézésére azok, akiknek a törvény alapján érvénytelenné válna a taj-száma.
Így számíthat a nyugdíjnál a megbízási szerződés
2021. február 22.
Elmondjuk, mikor és hogyan számít bele a megbízási díj a nyugdíj összegébe, mi történhet a megbízási jogviszonnyal a nyugdíj megállapításakor, és miként lehet nyugdíj melletti keresőtevékenységet végezni megbízási jogviszony keretében.
Hasznos tudnivalók a 13. havi nyugdíj első részletével kapcsolatban
2021. február 16.
Februárban fizetik ki a tizenharmadik havi nyugdíj első részletét. Áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, többek között elmondjuk azt is, jár-e az ellátás, ha a nyugdíjas januárban meghalt.