Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.
2019. január 1-jén hatályba lépett a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény, amely kedvező változásokat hozott az adónem szabályozásában, többek között a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény kapcsán. Több olyan korlátozó jogosultsági feltétel is megszűnt – összes bevétel 40 százalékának kutatás-fejlesztési tevékenységből kellett származni, külső gyakorlóhelyként 3-5 gyakornok fogadása, kutató-fejlesztői létszám fenntartása –, amelyek értelmezése és teljesítése számos esetben problémát okozott az adókedvezmény igénybevételekor. A módosítás különösen kedvezően érintheti a gyártó cégek mellett a Magyarországon működő negatív vagy nem jelentős adózás előtti eredménnyel rendelkező cégeket (például „cost plus” alapon működő leányvállalatok), így esetükben célszerű megvizsgálni a K+F tevékenységek meglétét.
Az új szabályozás értelmében a kutató-fejlesztők bérköltsége, mint a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége után számított szociális hozzájárulási adó 50 százaléka adókedvezményként csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót. Az adókockázatok csökkentése érdekében a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység azonosítása kulcsfontosságú. Erre a célra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának több eljárása, például a projektminősítés, projektcsoport-minősítés és a szakértői vélemény-kérés is elérhető, amelyek segítségével az adóhatóságra nézve jogerősen határozható meg, hogy egy adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
„Az adókedvezmény alkalmazása a korábbi szabályokhoz képest egyszerűsödött, a vállalatok havonta igénybe tudják venni azt. Az igénybevétel kapcsán azonban több tipikus kérdéskör is felmerülhet, mint például, hogy hogyan kell eljárni azon munkavállalók esetében, akik nem teljes munkaidejükben folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet, így mindenképpen érdemes a cégeknek szakértő tanácsadókat is bevonni a számukra legkedvezőbb adózás kialakításához” – mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adóosztályának partnere.
Kapcsolódó cikkek:
Nyugdíj: méltányossági lehetőségek 2019-ben
2019. április 24.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a nyugdíj jogosultsághoz csak egy kicsi hiányzik, de a fennálló élethelyzet miatt nagyon fontos lenne, hogy a nyugdíj megállapításra kerüljön, van-e lehetőség az egyéni körülmények alapján kedvezmény nyújtására, méltányosság gyakorlására.
Felszámolnák a ppp szerű konstrukciókat az egészségügyben
2019. április 18.
A kormány célja az, hogy az egészségügyben a bérelt magánberendezések, műszerek számát minimálisra csökkentse vagy megszüntesse biztosítva hozzá az állami forrásokat .
HIPA: utolsó lehetőség idén
2019. április 18.
Május 31. a helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje is, érdemes figyelni arra, hogy idén utoljára lehet élni a 2018-ra még érvényesíthető, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel. A hipa megosztásánál pedig a telephelyek, székhelyek közötti adómegosztást kell pontosan megtervezni!
Nyugdíj: ezt kell tudni az adategyeztetési eljárásról
2019. április 16.
Időről időre felmerülnek kérdések a szolgálati idő rendezésével kapcsolatos adategyeztetési eljáráshoz kötődően, ahogy újabb és újabb korosztályok kapcsolódnak be az egyeztetés folyamatába. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási idő, járulékfizetési adatok és jogosultsági időszakok érintett személlyel történő egyeztetésére irányuló eljárás tovább folytatódik 2019-ben is.
Fizet-e járulékot a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló?
2019. április 10.
A 2019-es nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerül a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra, ami azért is érdekes kérdés, mert munkajogilag a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül.