Jól működik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábban hónapokon át tesztelt elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) egyelőre hiba nélkül működik, igaz, a programot szeptemberig még pilot üzemmódban használják –  mondt az e-health koordinációs miniszteri biztos, Vartus Gergely a Magyar Időknek.


Tíz kórház, ­20-25 háziorvos és 30-35 patika bevonásával, mintegy reprezentatív mintán, „valós időben, valós adatokkal, valós terhelés mellett, valós egészségügyi eseményekkel, igazi orvosok” vizsgáztatják a rendszert. Az eeszthez szep­tember 1-jétől csatlakozhatnak az egészségügyi szolgáltatók, november 1-jéig pedig minden közpénzből finanszírozott kórháznak, rendelőnek, orvosnak, patikának használnia kell a rendszert. Ehhez egyébként nem kell semmilyen további szoftver, hardver vagy oktatás, mert az eeszt a jelenlegi számítógépes platformokat használja – hangsúlyozta Vartus Gergely.

[htmlbox Tb_Kommentár]

Amint a programot ősszel teljeskörűen elkezdik használni, bevezetik az elektronikus recepteket és beutalókat. Ez azonban egyelőre nem váltja le a papíralapú vényeket, beutalókat, az informatikai fejlesztéseknél ugyanis – mint Vartus Gergely fogalmazott – ­tekintettel kell lenni arra is, hogy az embereknek nagyon eltérő a viszonyuk a digitális eszközökhöz. 

Alapbeállítás szerint a kezelőorvos bármilyen adathoz hozzáférhet, kivéve a szenzitív adatokat, amilyenek a pszichiátriai, addiktológiai ellátással vagy a nemi betegséggel, a HIV-fertőzéssel és az AIDS-betegséggel kapcsolatosak. Ezeket az információkat csak az adott betegséget kezelő orvos láthatja és egészítheti ki. Önrendelkezni az www.eeszt.gov.hu-n át az ügyfélkapun belépve és a tajszámot megadva lehet, itt módosíthatók az alapértelmezésként beállított hozzáférések. Akinek nincs ügyfélkapuja, a kormányablakoknál kérhet segítséget – írja a Magyar Idők cikke.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.