Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugellátás összegénél figyelembe veendő keresetek szabályai közül néhány 2021. július 1-jétől kis mértékben módosul.
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.
Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek
Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.
(2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot.)
Új szabályok:
A nyugellátás összegénél figyelembe veendő keresetek szabályai közül néhány 2021. július 1-jétől a következőképpen módosul.
A Tny. 22.§ (1) bekezdés új e) pontja szerint a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálói díj 81%-át, az ezt követő időre annak teljes összegét kell a nyugdíj összegénél figyelembe venni.
A módosítás indoka az, hogy 2020. június 30-át követően a felszolgálói díj után az általános szabályok szerint fizetendő a járulék.
A Tny. 22.§ (1) bekezdés új h) pontja szerint a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér harminc százalékát kell keresetként figyelembe venni a nyugdíj összegénél.
A módosítás rögzíti a nyugdíj összegénél figyelembe veendő kereseteknél azt az esetet, amikor a járulékfizetési alsó határ szerint történik a járulék fizetés.
Járulékfizetési alsó határ: a Tbj. – 2019. évi CXXII. törvény – 27.§ (2) bekezdése szerint a munkaviszonyban és azzal a biztosítási kötelezettség szempontjából egy tekintet alá eső jogviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér harminc százaléka.
Jogtechnikai módosítás történt a Tny. 22.§ (2) bekezdés új c) pontjánál, ahová az (1) bekezdés h) pontjából áthelyezésre került a szociális törvény szerinti munka -rehabilitációs díj és fejlesztési foglalkoztatási díj a már itt szereplő, nyugdíjjárulék köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) mellé.
A Tny. 22.§ (1) bekezdés h) pontjába pedig új szabályként a járulékfizetési alsó határ alkalmazásával kapcsolatos fenti szabály került.
A nyugdíjszámítás folyamata továbbra is a következő:
1. Nettósítás
Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.
A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik.
Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.
A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.
2. Valorizálás
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel.
A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.
A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.
A szorzószámok közzététele március hónapban történik, a 2021. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.
A 2021. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg került folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően került kiszámításra.
3. Degresszió
Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.
Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.
A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2021-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,
4. Szolgálati idő szerinti mérték
Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.
A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
Néhány kiemelés a táblázatból:
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.
25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
