Kiknek jár az özvegyi nyugdíj?


Sokan nem tudják, hogy bizonyos esetben az elvált házastárs is jogosult lehet elhunyt volt házastársa után özvegyi nyugdíjra. Ugyanilyen helyzetben lehet az egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs is.

A hozzátartozói nyugellátásokhoz minden esetben, így az özvegyi nyugdíjnál is, – a baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével – jogosultsági előfeltétel, hogy az elhunyt jogszerző hozzátartozó nyugdíjasként haljon meg, vagy rendelkezzen a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel.

Ki jogosult özvegyként az özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs és a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs, és az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs kaphat. (A továbbiakban együtt házastársnak nevezzük a cikkben ezeket a személyeket.)

Jó tudni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat jogi szempontból két különböző együttélési forma.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy között jön létre az anyakönyvvezető előtt tett erre irányuló nyilatkozat alapján, mely élettársi kapcsolatot az anyakönyvvezető bejegyzi az anyakönyvbe.

Az élettársi kapcsolat két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi, és gazdasági közösségben együtt élő személy között áll fenn, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata, és akik egymással nem állnak egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolatban való együttélés a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába jegyeztethető be.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál a bejegyzett élettársra, volt bejegyzett élettársra a házastársra, volt házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Lásd: a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3.§-a.)

Míg a házastársak, bejegyzett élettársak és a kellő együttélési idővel rendelkező élettársak részére az általános szabályok szerint járhat özvegyi nyugdíj, az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársnak csak egy különleges esetben.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Ez a tartásdíj házastársi tartásdíjat (ahogy a köznyelvben ismerik: ”asszonytartást”) jelent, nem gyermektartásdíjat.

A Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyv Második Rész V. cím 4:29.§-a szerint a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ilyen ok lehet például, ha a közös gyermeket otthon gondozó házastárs a gyermek fogyatékossága, vagy tartós betegsége miatt nem tud munkát vállalni.

A tartásdíjat bírósági határozattal kell igazolni, vagy a közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs esetében a halálozás miatt elvesztett tartásdíj helyébe lép az özvegyi nyugdíj, ezért annak összege nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.

Meddig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

A halált közvetlenül követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíj jár a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig.

Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor

  • a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
  • megváltozott munkaképességű, vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Új korosztály – 1959-es születésűek

2024-ben az 1959-ben születettek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és válhatnak jogosulttá özvegyi nyugdíjra.

Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy akkor tekintendő megváltozott munkaképességűnek, ha egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.

Előfordul, hogy a fenti időpontban az özvegy még nem rendelkezik az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek egyikével sem, de meghatározott időn belül a feltételek valamelyike teljesül.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíj?

Megszűnik az özvegyi nyugdíjra való jogosultság, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

A megváltozott munkaképesség alapján járó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásra jogosult gyermekekre tekintettel megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egyik gyermek sem jogosult árvaellátásra.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 14.

Mekkora az özvegyi nyugdíj összege?

A hozzátartozói nyugellátások egyik leggyakrabban előforduló esete az özvegyi nyugdíj, amelynek nyomán számos kérdés adódik. Az egyik ilyen fontos kérdés, hogy mekkora, mitől függ az özvegyi nyugdíj összege.