Kinek és meddig jár az özvegyi nyugdíj?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hozzátartozói nyugellátásokhoz – a baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével – jogosultsági előfeltétel, hogy az elhunyt jogszerző hozzátartozó nyugdíjasként haljon meg, vagy a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel rendelkezzen.

Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs és a bejegyzett élettárs, valamint az elvált házastárs, és az élettárs kaphat. (A továbbiakban együtt házastársnak nevezzük a cikkben ezeket a személyeket.)

Jó tudni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat jogi szempontból két különböző együttélési forma.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a két tizennyolcadik életévét betöltött azonos nemű személy között jön létre az anyakönyvvezető előtt tett erre irányuló nyilatkozat alapján, mely élettársi kapcsolatot az anyakönyvvezető bejegyzi az anyakönyvbe.

Az élettársi kapcsolat két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi, és gazdasági közösségben együtt élő személy között áll fenn, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata, és akik egymással nem állnak egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolatban való együttélés a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába jegyeztethető be.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál a bejegyzett élettársra, volt bejegyzett élettársra a házastársra, volt házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Lásd: a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3.§-a.)

Az élettársakra vonatkozó jogosultsági feltétel: özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig

  • egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy
  • megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Az együttélés tényét igazoltnak kell tekinteni, ha az élettársak közös lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeztek, és az együttélés tényével ellenkező tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.

Azt is jó tudni, hogy az élettársi együttélési időbe nem számítható be az az időtartam, amikor az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot a bíróság jogerősen felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek és azt a bíróság jogerősen felbontotta , vagy a közjegyző nem peres eljárásban megszüntette.

Nem jogosult özvegyi nyugdíjra az az élettárs, aki az élettársi együttélési időszak, vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban, vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Figyelem! Ez a tartásdíj házastársi tartásdíjat jelent, nem gyermektartásdíjat.

Meddig jár az özvegyi nyugdíj?

A halált közvetlenül követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíj jár a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor

  • a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
  • megváltozott munkaképességű, vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy akkor tekintendő megváltozott munkaképességűnek, ha egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.

Előfordul, hogy a fenti időpontban az özvegy még nem rendelkezik az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek egyikével sem, de meghatározott időn belül a feltételek valamelyike teljesül.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

Megszűnik az özvegyi nyugdíjra való jogosultság, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

A megváltozott munkaképesség alapján járó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásra jogosult gyermekekre tekintettel megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egyik gyermek sem jogosult árvaellátásra.

2023-ban az 1958-ban született személyek töltik be nyugdíj korhatárukat, a hatvanötödik életévet, mely ténynek az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából is jelentősége van.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 20.

Így készüljön fel a „nők 40” –re

Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. november 14.

Hogyan segíthet a nyugdíjpénztár spórolni a hitelkamatokon?

2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítást immár lakáscélra és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet majd használni. A money.hu szakértője megnézte, hogy mikor érdemes egyáltalán előtörlesztésben gondolkodni