Ki kérhet nyugdíjrögzítést 2025-ben?
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A megváltozott munkaképességűek másfél százaléka nem jelentkezett felülvizsgálatra, és a korábbi ellátottak 12 százaléka nem lesz jogosult a jövőben ellátásra.
A megváltozott munkaképességűek számára nyújtott támogatásra és ellátásra jogosult csaknem 200 ezer ember közül 3 ezren – vagyis alig másfél százaléknyian – nem jelentkeztek egészségügyi felülvizsgálatra – közölte Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója hétfőn az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának ülésén.
Az eddig elvégzett felülvizsgálatok eredményeként a korábbi ellátottak 12 százaléka nem lesz jogosult a jövőben az ellátásra. Pósfai Gábor cáfolta, hogy a felülvizsgálatokkal kapcsolatban politikai elvárások lettek volna. Az új komplex rehabilitációs rendszer segítségével több, megváltozott munkaképességű embert tudnak visszavezetni a munka világába – tette hozzá.
Az új minősítési rendszer első 5 hónapjának tapasztalatai alapján az új igénylést benyújtók egynegyede nem számít megváltozott munkaképességűnek, ez pedig megfelel a korábbi adatoknak – mondta a főigazgató.
Pósfai Gábor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szervek – az egészségügyi felülvizsgálatról hozott – elsőfokú döntése ellen fellebbezhetnek az érintettek. A kérelmet az NRSZH fogja elbírálni. A másodfokú, immár jogerős döntés ellen pedig bírósághoz fordulhat a kérelmező. A főigazgató hozzátette: rokkantnyugdíjasoknál csak akkor van szükség felülvizsgálatra, ha azok a korábbi vizsgálatok során nem kaptak végleges minősítést.
Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
(Forrás: MTI)
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!