Az időzítés és a nyugdíj várható összege szempontjából is alaposan körbejárjuk a kérdést.
| Releváns jogszabály:
– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról |
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ebben az évben az 1959-ben születettek számára nyílik meg, de ezzel egyáltalán nem zárul le ez a kérdés.
Meghatározó szempontok – valorizációs szorzók, nyugdíjemelés
A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
Az eltérés az adott évre vonatkozó, a nyugdíj összegét befolyásoló úgynevezett valorizációs szorzószámokból, az adott évre vonatkozó nyugdíj emelés mértékétől, és természetesen az adott személy által elért, a nyugdíjba beszámítható jövedelmekből eredhet.
A nyugdíj jogosultság feltételei – korhatár, szolgálati idő
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.
Korhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Öregségi nyugdíjkorhatár:
Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj igénylés mellett.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Időpontok – a nyugdíj összege szempontjából
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben.
Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
Valorizációs szorzószámok 2025. – majd márciusban
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2025-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.
(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Nyugdíjemelés 2025
A Tny. 62.§-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
A 2025. évre várható nyugdíj emelés mértéke várhatóban ez év november hónapjában kerül meghatározásra, ekkortól már figyelembe vehetjük ezt a mértéket a döntéshez.
2025. január hónapjában az részesülhet az éves nyugdíj emelésben, aki legkésőbb 2024. december 31-én már nyugdíjban részesül.
Igénylési lehetőségek
Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön, a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például, ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Elhibázott döntés
Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. (Tny. 74.§.)
A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget.(Tny. 83.§ (1) bekezdés)
