Mikor jár árvaellátás az unokának?

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta
Dátum: 2020. május 7.
Címkék: ,
Rovat:
Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult (ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is), akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban, közösen nevelik.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor akkor is megállapítható kivételes méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).

Az árva  megváltozott munkaképessége is jogosító feltétel lehet, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé, az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

Tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A gyakorlatban azonban a tankötelezettségre figyelemmel szinte minden esetben tanul is az árva.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói, hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben résztvevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.

Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell.

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője igazolja a jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.

A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül.

Megkönnyítheti az igazolást, ha a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.

A címben feltett kérdésre a válasz tehát az, hogy igen , az unokát is megilletheti az árvaellátás elhunyt nagyszülője jogán, ha az unokát a nagyszülő tartotta el, és nincs más tartásra köteles vagy képes hozzátartozója.

Ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik, az unokának megállapított árvaellátás folyósítása az erről szóló határozat közlését követő hónap első napjától szünetel.

Ugyanez a szabály vonatkozik a testvér részére megállapított árvaellátásra is.


Kapcsolódó cikkek:


Kedvezmények beteg gyermekre tekintettel
2020. május 22.

A  beteg hozzátartozó, különösen a beteg gyermek tartós, személyes ápolása testileg, lelkileg igen  nagy feladat. Mindemellett az otthoni gondozás, ápolás a szülő anyagi helyzetét, és későbbi nyugdíja összegét is érintheti.

Családokat érintő TB ellátások
2020. május 12.

A gazdasági intézkedéscsomag részeként megszületett kormányrendelet a gyed, gyes, gyet ellátásban részesülő családok jogosultsági idejét 2020. március 11-től a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította.