Mikor kaphat özvegyi nyugdíjat az elvált házastárs?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kérdést két szemszögből, az elhunyt jogszerző és a túlélő hozzátartozó oldaláról is megvizsgáljuk cikkünkben.

Vizsgáljuk meg a kérdést először az elhunyt jogszerző részéről.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – akárcsak a többi hozzátartozói nyugellátásra való jog – az elhunyt jogszerző által megszerzett szolgálati idő alapján keletkezik. A jogszerzés akkor állapítható meg, ha az elhunyt nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett az elhalálozási életkorára előírt mértékű szolgálati idővel.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 46.§-a tételesen tartalmazza az elhunyt halálakor betöltött életkora szerint meghatározott mértékű szolgálati idő követelményt..
Ha nincs elég szolgálati idő, kivételes méltányosságból kérhető az ellátás megállapítása.

Kizárólag a baleseti hozzátartozói nyugellátások, köztük a baleseti özvegyi nyugdíj állapíthatók meg az elhunyt szolgálati idejére tekintet nélkül.

Nézzük meg ezután a túlélő hozzátartozó oldaláról a kérdést

Özvegyi nyugdíjra jogosult a Tny. 45, és 49.§-a szerint a házastárs, a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs ha a meghatározott mértékű (tíz év, illetve közös gyermek esetén egy év) együttélési időt teljesítette, és az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült, vagy arra való jogosultságát a bíróság megállapította.

Az elvált házastárs tehát akkor kaphat özvegyi nyugdíjat, ha elhunyt volt házastársától tartásdíjban részesült, vagy arra való jogosultságát a bíróság megállapította.

Fontos tudni, hogy ez a tartásdíj nem gyermektartás díj, hanem a Polgári Törvénykönyv szerinti házastársi tartásdíj, melyet a köznyelv helytelenül asszonytartásnak hív.

( A Polgári Törvénykönyv 4:29.§-a szerint a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani .Ilyen eset lehet például, ha a beteg, vagy fogyatékos gyermek személyes otthoni gondozása miatt a szülő nem tud munkát vállalni.)

Az elhunyt után egyszerre több özvegy is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, pl. a házastárs, akivel a halált közvetlenül megelőzően együtt élt az elhunyt személy és az elvált házastárs, aki házastársi tartásban részesült az elhunyttól.

A tartásdíjban való részesülést a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíj fizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.

Özvegyi nyugdíj házastársak esetében fő szabályként bármilyen rövid házasságnál megállapítható a házastárs halála esetén.

Kivételt képez a szabály alól a nyugdíjkorhatár betöltését követően kötött házasság, ebben az esetben ugyanis legalább öt éve fennálló házasság esetén jár az özvegyi nyugdíj, vagy akkor, ha a házasságból, korábbi együttélésből gyermek származott.

Előforduló eset, hogy a házastársak elválnak akár hosszú házasságot követően is, majd élettársi együttélésben folytatják további életüket.

Fontos tudni, hogy ilyen esetben az özvegyi nyugdíjra jogosító élettársi együttélési időbe a korábbi házasságban történő együttélés nem számítható be még akkor sem, ha a házasság felbontása és az élettársai együttélés kezdete között időbeli megszakítás nem volt.

Fordítva is így áll a helyzet. Ha hosszú élettársi együttélést követően kötnek házasságot a felek, a házasságkötést megelőző élettársi együttélés ideje nem számítható be a házasságban történő együttélési idő követelményébe még akkor sem, ha erre szükség lenne az özvegyi nyugdíj megállapíthatóság érdekében, azaz az előbb említett esetben.

Vagyis ha a házastárs a házasságkötéskor már betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és ezért az özvegyi nyugdíjhoz a házasságkötést követő legalább öt év együttélés szükséges, ez az idő csak a házasságkötéstől számítható, a korábbi élettársi együttélés bármilyen hosszú is volt, nem számítható ide.

Ha a házasság fennáll, a házastársak azonban egy évnél hosszabb ideje külön élnek, a halálesetnél nem jár az özvegyi nyugdíj. Kivételt képez a házastársi tartásdíj esete.

Nem jelent azonban kizáró okot az az eset, ha az egyik házastárs kórházban, vagy gondozó házban tartózkodik egészségi állapota miatt, azaz házastársa nem otthonukban ápolja, de folyamatosan látogatja, tartja vele a kapcsolatot.

Az özvegyi nyugdíj az arra jogosult elvált házastársnak is az elhunyt halálát követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjként, ezt követően, ha az erre vonatkozó feltételek teljesülnek, özvegyi nyugdíjként folyósítható.

Két esetben egy évnél hosszabb ideig is jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj.

Egy éven túl, a gyermek tizennyolc hónapos koráig jár az ellátás, ha tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek maradt hátra, ha a gyermek beteg, vagy fogyatékos a nyugellátás a gyermek három éves koráig jár. Ez a lehetőség azért fontos, mert az ideiglenes özvegyi nyugdíj magasabb mértékű, mint az özvegyi nyugdíj.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az özvegy, ha betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosító fogyatékos vagy legalább két egészséges gyermekről gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj addig folyósítható, amíg a jogosító feltételek fennállnak, azaz az özvegy betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, vagy az orvos szakértői vélemény szerint megváltozott munkaképességű, vagy az árvák közül legalább egy árva árvaellátására jogosult.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

• a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Előfordul az az eset is, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike ismét bekövetkezik. Például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik, vagy korábban árvaellátásra jogosult gyermek nevelése címén kapta az özvegyi nyugdíjat, amely megszűnt az árvaellátás megszűnése miatt, de később egy másik jogosító feltétel,például a nyugdíjkorhatár betöltése bekövetkezett.

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

• a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan, az özvegyi nyugdíj harminc százaléka annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna.

Továbbra is hatvan százalékos mértékű az özvegyi nyugdíj annak az özvegynek, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban, rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban nem részesül.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs esetében azonban az özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

---