Mikor számít bele a megbízási jogviszony a nyugdíjba?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem sok változást hoz az új Tbj. a megbízási jogviszony és a nyugdíj kapcsolatában.

Gyakran előfordul, hogy egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedünk. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A legfrissebb érdeklődés arra vonatkozik, hogy az új Tbj. hoz-e változást a megbízási jogviszony és a nyugdíj kapcsolatában?

Rögzíthetjük, hogy továbbra is az a döntő szempont, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem, érinti-e járulék fizetés vagy nem.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a (külön) törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30-%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ez az összeg 2020-ban a 161.000 forintos minimálbérre tekintettel 48.300 Ft/hó, illetve 1610 Ft/nap.

Ugyanígy rendelkezik a Tbj. helyébe lépett 2019. évi CXXII. törvény , az újTbj. 6.§ (1) bekezdésének f) pontja is.

A biztosítási kötelezettség szabályánál tehát nem történt változás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 37.§ (1) bekezdése szerint a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.

A Tny. 37.§ (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni. (168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 31.§)

A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent.

Természetesen nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység (Ptk. 6.280.§). (Ingyenes megbízási szerződés az olyan megbízási szerződés, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.)

Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban ( pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a nyugdíjjárulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül.

A megbízási jogviszony a Tny.96/B§ (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.

nyugdíj és megízási jogviszonyA megbízási jogviszony sorsa a nyugdíj megállapításakor

Kétféle dolog történhet a megbízási jogviszonnyal: vagy megszünteti a jogviszonyt a nyugdíjba vonuló személy, mert a teljes pihenést választja, vagy változatlanul folytatja tevékenységét megbízottként a nyugdíj mellett, vagy esetleges harmadik lehetőségként nyugdíjasként új megbízási szerződést. köt.

2018 július 26. előtt az öregségi nyugdíj megállapításának fontos feltétele volt, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a nyugdíjra jogosult személy ne álljon a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban. (Tny.18.§ (2) bekezdés 2018. július 25-ig hatályos szövege)

A megbízási jogviszony fenti rendelkezés g) pontja alapján minősült biztosítási jogviszonynak, így megszüntetendő volt a nyugdíj megállapítás érdekében.

Megszüntetendő volt a megbízási jogviszony a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához is. (Tny. 18.§ (2a) bekezdés 2018. július 25-ig hatályos szövege ).

Ma már ez a követelmény nem áll fenn, de sokan döntenek úgy, hogy nyugdíjba vonuláskor minden tevékenységet, beleértve a megbízási szerződés alapján végzetteket is befejeznek, a teljes pihenést választják. Ilyen szándék esetén a megbízási jogviszony, megbízási szerződés megszüntetése a Ptk. szabályai szerint történhet. Legegyszerűbb mód a közös megegyezéssel való megszüntetés, melynél annak a felek számára legjobb időpontja is egyszerűen meghatározható.

Másik megoldás lehet a felmondás, itt azonban vigyázni kell arra, hogy a Ptk.6.278.§ szerint tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.

Ha nyugdíjasként kíván megbízási szerződés keretében keresőtevékenységet folytatni a személy, az erre vonatkozó megbízási szerződés tartalmának meghatározásakor nem lesz jelentősége annak, hogy a megbízott öregségi nyugdíjas, ez a tény a megbízási díj elszámolásánál lesz fontos.

Mikor számít be a megbízási díj a nyugdíj összegébe?

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett). a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. (Tny. 22.§ (1) bekezdés).

Keresetként figyelembe kell venni a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.

A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.

Itt a változás – nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében

Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.

A megbízási díj 2019-ben és 2020. első félévében is nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem maradt, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kellett venni akár a 0,5 %-os nyugdíjnövelésnél, akár a korhatár alatti kereseti korlátozásnál.

A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehetett nyugdíj járulék köteles keresőtevékenységet folytatni, ebbe a keretösszegbe a nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset számított bele, így a megbízási díj is .

2020. június 30-ig a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban elért keresete után nem fizetett nyugdíjjárulékot, a megbízási díjra ez a kedvezmény nem vonatkozott. A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló megbízási díjra tehát figyelemmel kellett lenni azokban az esetekben, ahol a nyugellátás mellett csak korlátozott összegig lehetett keresőtevékenységet folytatni.

Az újTbj. szerint 2020. július 1-jétől a járulékmentesség kiterjed a saját jogú nyugdíj mellett folytatott valamennyi keresőtevékenységre, így a megbízási szerződés alapján végzett munkára is.

Mivel nincs járulékfizetési kötelezettség, nincs kereseti korlátozás a nyugdíj melletti megbízási díjra nézve sem.. a Tny. 83/§ hatályon kívül helyezésre került.

A nyugdíjasként elért kereset utáni 0,5 %-os mértékű nyugdíj növelés a 2020. június 30-ig elért megbízási díj után megállapításra fog kerülni, mivel itt még történik nyugdíj járulék fizetés, július 1-jétől azonban már nem, a járulékmentesség miatt.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 28.

Hasznos tudnivalók a korhatár előtti ellátásról

Releváns jogszabályok: – 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2024-ben az 1959-ben születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz. A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár […]

2024. október 24.

MASZSZ: kormány terve szembe megy az öngondoskodás elvével  

Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.