Nők 40: milyen időszak lehet jogosultsági idő?

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta
Dátum: 2020. november 18.
Címkék: , ,
Rovat:
A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek általános szabályként el kell érnie a harminckét évet.

A kérdés sokszor merül fel a kedvezményes nyugellátás igénybe vételét tervező hölgyeknél. Felmerül a másik oldalról nézve is, mely időszakok nem vehetők figyelembe jogosultsági időként?

A válaszhoz tekintsük át a „nők negyven” legfontosabb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával.

A jogosultsági idő szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő.

A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony. Valamint a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év.

A jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk.

Néhány szolgálati idő nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, például:

  • az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
  • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
  • a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és
  • a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Ezek a szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vételre kerülnek, nem vésznek el.

Például egy három éves felsőfokú nappali tagozatos képzést 1998. előtt elvégzett hölgy, aki a diploma megszerzését követően huszonegy éves korában elkezdett dolgozni, folyamatosan dolgozva hatvanegy éves korára a negyven év keresőtevékenységgel megszerezte a nők kedvezményes nyugellátására a jogosultságot, nyugdíjba vonulhat, és nyugdíja összegét az összes szolgálati idejéből, azaz nemcsak a negyven év jogosultsági idő, hanem a negyvenhárom év összes szolgálati idő alapján fogják kiszámítani.

Nyugdíj szempontból a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása saját jogú nyugellátás, öregségi teljes nyugdíjnak minősül.

Ez a nyugellátás „végleges” nyugdíj, azaz ha a hölgy betölti a születési éve szerinti öregségi nyugdíjkorhatárát, nem történik átszámítás akkor sem, ha dolgozott a „nők 40” nyugdíj mellett.

A kedvezményes nyugellátás igénybevételétől további szolgálati időt nem szerezhet a hölgy keresőtevékenység esetén sem.

Ha olyan keresőtevékenységet folytatott 2020. július 1. előtt, amely nyugdíj járulék köteles, a 0,5 százalékos mértékű nyugdíj növelésre szerzett jogot.

Nyugdíj korhatára betöltéséig azonban nyugdíj járulék köteles jövedelmet nyugellátása mellett csak korlátozottan, évente a minimálbér tizennyolcszoros összegéig szerezhetett.

Változás 2020. július 1-jétől: ettől az időponttól kezdve teljes körűen, valamennyi jogviszonyra kiterjed a saját jogú nyugdíjas személy foglalkoztatása eseténi járulékmentesség mind a nyugdíjas személy, mind a foglalkoztatói közterhek vonatkozásában a foglalkoztatója számára.

2019. január 1. és 2020. június 30. között ez a kedvezmény csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók munkabérére vonatkozott, a többi jogviszonyra nem.

2020. július 1-jétől a kedvezmény valamennyi jogviszonyra, például az igen széles körben alkalmazott megbízási jogviszonyra is kiterjed.

A járulékmentesség miatt a nyugdíjas nettó jövedelme magasabb lett, mivel csak személyi jövedelem adót kell fizetnie. Nyugdíjjárulék (júliustól társadalombiztosítási járulék) fizetés hiányában a 0,5 százalékos mértékű nyugdíj növelésre nem keletkezik jogosultság.

Teljes egészében megszűnt a nyugdíj melletti keresőtevékenységre vonatkozó összegkorlát a „nők 40”-et igénybe vevő hölgyek számára, mert az csak nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetekre vonatkozott.

Figyelni kell azonban arra, hogy a közszférában történő foglalkoztatás esetén továbbra is fennmaradnak a külön szabályok, vagyis a nyugdíj szüneteltetésre kerül a közszférában történő foglalkoztatás ideje alatt.


Kapcsolódó cikkek:


2021-től nő a súlyosan fogyatékosok személyi kedvezménye
2020. november 30.

Jövőre nő a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye az adózásnál. A súlyos egészségi problémával élő, fogyatékos emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik. A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik. Ismertetjük az szja-törvény legújabb módosítáását.