Munka nyugdíj mellett: változások idén és jövőre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíj melletti keresőtevékenység lehetőségei, szabályai nagyon jelentős mértékben módosultak már ebben az évben, és fognak módosulni 2019-től.

2018. július 26-tól nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapíthatóságához.

2019. január 1-től nem kell nyugdíjjárulékot fizetni a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban elért kereset után.

A változások azt fogják eredményezni jövőre, hogy bár a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel kapcsolatos összegszerűségi korlátozás hatályban marad, lesz olyan kereset, jövedelem, amely beszámít a nyugdíj melletti kereseti összegkorlátba, és olyan, amely nem.

A kérdést az fogja eldönteni, hogy a kereset, jövedelem nyugdíjjárulék köteles-e, azaz nyugdíj járulék alapjául szolgál-e, vagy sem.

2019. január 1-től nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem, tehát ez az összeg nem fog beszámításra kerülni a nyugdíj melletti keresőtevékenység összeghatárába.

A többi jogviszonyban, például megbízási szerződés alapján végzett tevékenységért kapott díjazás azonban továbbra is nyugdíjjárulék köteles marad, így figyelembe veendő azokban az esetekben, amikor a nyugdíj folyósítása mellett csak korlátozott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni.

Öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység – nyugdíjkorhatár alatt és felett

1. Korhatár felett

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Más a helyzet a közszférában történő foglalkoztatás esetén.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/C §-a szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.
Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

2. Korhatár alatti személyek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett a kérdésben. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő hölgyek.

Mindkét esetben az ellátás, illetve az öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétele miatti kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (Tny. 83/B §).

Összeghatár

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Ez a összeg 2018-ban 2.484..000 Ft.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

Ha azonban a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyekre nézve előzőekben ismertetett szabályok alkalmazandók (Tny. 83/C §).

Az ellátás folyósítása szüneteltetésének „vége” tehát az adott naptári év utolsó napja, december 31.
Ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni (Tny. 83/B §).

A következő év januárjában elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg érhető el a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.

Ha az érintett személy év közben eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése befejeződik.

Bejelentési kötelezettség

Valamennyi fent említett esetben az ellátásban részesülő személyt terheli a kereseti korlát elérését/túllépését érintő bejelentési kötelezettség az ellátást folyósító szervhez.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

MBH: felértékelődtek az egészségpénztári megtakarítások

Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár legfrissebb kutatása a megtakarítások fontosságáról és támogatottságáról kérdezte pénztárainak tagjait. A felmérésből kiderült, hogy egyre nagyobb az ügyfelek igénye a pénzügyi biztonságra, és egyre inkább felismerik, valamint kihasználják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit is. A válaszadók a biztonságérzetet és az adókedvezmény lehetőségét jelölték meg legfőbb előnyként a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások esetében. Az egészségpénztári megtakarítások kiemelten fontosak a válaszadók számára az egészségügyi költségek kezelésében és az egészségmegőrzés szempontjából egyaránt.

2024. március 11.

Hamarosan érkezik az idei kedvezményes utazási utalvány

A közforgalmú személyszállításban a hatvanöt év felettiek életkoruk alapján teljes utazási kedvezménnyel vehetnek részt. A hatvanöt év alatti, nyugdíjban és más meghatározott ellátásban részesülők éves utazási utalvány alapján jogosultak meghatározott mértékű utazási kedvezményre. Ismertetjük a részleteket.