Munkavégzés korhatár előtti ellátás mellett


A korhatár előtti ellátás nagyon hasonlít az öregségi nyugdíjra, sokan össze is tévesztik őket. Pedig jelentős a különbség.

Releváns jogszabály:

2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

2012. évi I. Törvény a munka törvénykönyvéről

Leggyakrabban abban a kérdésben fordul elő bizonytalanság, hogy hogyan lehet dolgozni a korhatár előtti ellátás mellett, és hogy alakul az ellátás összege a nyugdíj korhatár elérése után.

2023-ban az 1958-ban születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz.

A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár előtti ellátásnál

A korhatár előtti ellátás vonatkozásában tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat).

Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatára eléréséig, amely ellátás nem minősül nyugellátásnak.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra.

Munkavégzés az ellátás mellett

A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2023-ban 4.176.000 forint.

A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez járulék fizetése alapján. Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Az ismételt megállapítás lehetősége

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amely időponttól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti az öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.

Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §-a tartalmazza.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően ma már határidő nélkül kérhető. Korábban ez a lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését követő hat hónapon belül állt rendelkezésre.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

Jó tudni

A korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés esetén a munkajogi helyzet is eltérő az öregségi nyugdíj mellett munkát végző személyekéhez képest, még akkor is, ha esetleg azonos életkorú ez a személy a „nők 40” mellett dolgozó hölggyel.

Míg ugyanis a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetén a munkáltató indokolás nélküli felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, és végkielégítés sem illeti meg a munkavállalót, a korhatár előtti ellátás mellett munkát végzőkre ez a szabály nem alkalmazható.

Nyugdíjasnak a Munka Törvénykönyve 294.§ (1) bekezdés g) pontja szerint az a munkavállaló minősül, aki betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, illetve aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, azaz a „nők 40” kedvezményes nyugdíját igénybe vevő hölgy.

A korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló nem tartozik ebbe a körbe, így vele szemben a munkáltatói felmondást az általános szabályok szerint meg kell indokolni, és ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, végkielégítésre, sőt a nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltése esetén életkora alapján emelt összegű végkielégítésre is jogosult lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.