Népszerű juttatás az egészségbiztosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 25-55 év közötti lakosság 12 százaléka kap jelenleg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítást, miközben 59 százalékuk fontosnak tartja, hogy munkaadójuk ilyen biztosítást kössön számára – közölte az Union Biztosító a legutóbbi kutatása alapján.


Az 1300 dolgozó megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint míg 2012-ben az aktív korú lakosság 37 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, ez az arány idén már 57 százalék volt. Az érintettek egy év alatt átlagosan 57 ezer forintot fizettek ki a különféle szakorvosi rendelőkben.

A magánegészségügyi szolgáltatások mainál szélesebb körű igénybe vételének az anyagiak jelentenek gátat. Ennek a problémának a megoldására ugyanakkor megfelelő eszköz lehet a magán-egészségbiztosítás – vélik a biztosító szakemberei.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

A közlemény idézi Bóna Katalint, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatóját, aki szerint nagy a munkáltatók felelőssége abban, hogy a következő évre összeállított cafeteria-rendszerükben szerepeltetik-e ezt a juttatást. 

A meglévő egészségbiztosítási szerződések túlnyomó részét ugyanis munkahelyi juttatásként kötik. A kutatás adatai szerint tízből hat munkavállaló fontosnak tartja, hogy munkáltatója biztosítsa neki ezt a lehetőséget – tette hozzá.

A magán-egészségbiztosítások díja 2012 óta adó- és járulékmentes Magyarországon. Azóta ez a biztosítási forma jelentős térhódításba kezdett, az idei felmérés résztvevőinek 15 százaléka jelezte, hogy van ilyen biztosítása, szemben a 2012-ben mért, mindössze 7 százalékkal. 

Emellett a megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintos díjat maga is szívesen fizetne – közölte az Union.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.