Nyugdíjas dolgozók és vállalkozók TB jogállása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindannyiunk tudatába beépült, elfogadtuk, hogy a saját jogú nyugdíjas, Mt. szerint foglalkoztatott munkavállalókat 2018.12.31-el ki kellett jelenteni a munkaviszonyból, le kellett zárni a TB kiskönyvet, a bérükből kizárólag Szja-t vonunk, ami után már nem jogosultak a 0,5%-os nyugdíj emelésre, továbbá a munkáltató mentesül a szocho és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az új szabályozás látszólag egyszerűnek tűnik, mégis előfordulnak helyzetek, amikor elbizonytalanodunk. Ebben a cikkben a felmerült kérdésekre adott válaszokkal szeretném a gyakorlati életben történő alkalmazhatóságot előtérbe helyezni.

Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. törvény), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával

• öregségi nyugdíjban (a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül.

Mi a teendő év közben nyugdíjassá váló munkavállaló esetén?

A határozat birtokában ki kell jelenteni őt a munkaviszonyból, a T1041-es nyomtatványon. A TB kiskönyvét ez esetben is le kell zárni, mert kikerül a biztosítás alól, továbbá attól a naptól kizárólag Szja levonási és fizetési kötelezettség keletkezik a foglalkoztatással kapcsolatban. A határozat kézhezvétele feltehetően a visszamenőleges kijelentésre megengedett 8 napnál több lesz, ezért a vállalkozás képviselője részéről önellenőrzésre lehet számítani. Ebben nincs óriási változás az eddigi évekhez képest, csak már több adónem miatt lesz rá szükség. Munkaszerződést természetesen nem módosít önmagában a nyugdíjassá válás, illetve kilépő papírokat sem kell részére készíteni, hiszen állományban marad.

Hogy kezeljük az újonnan belépő nyugdíjas munkavállalót?

Attól függetlenül, hogy a biztosítotti körből kikerült a munkavállaló, minden más, Mt. szerinti szabályozás éppúgy vonatkozik rá, mint bármely másik dolgozóra.

Munkaszerződést kell kötni vele, minden dokumentumot az előírt határidőig át kell adni neki, (tájékoztató, munkaköri leírás, stb.) munkaidő nyilvántartást kell vezetni, továbbá szabadság is jár részére.

Honnan tud a NAV a nyugdíjas dolgozóról?

T1041 nyomtatvány hiányában felmerülhet a kérdés, mivel a NAV ennek beadásából tudja pontosan követni a biztosítási kötelezettség létrejöttét, módosítását és lezárását. A nyugdíjas munkavállaló biztosítotti körből való kikerülése viszont az ő esetében sem mentesíti a munkáltatót járulékbevallás beadási kötelezettség alól, tehát a 08-as nyomtatványon továbbra is szerepeltetni szükséges a munkavállalót.

Mit tegyünk, ha beteg lesz a nyugdíjas munkavállaló?

A munkáltató által fizetett, 15 munkanapra járó betegszabadság természetesen jár a nyugdíjas munkavállaló részére is, mivel azonban táppénzre nem jogosult, tekintettel a biztosítási jogviszonya hiányára, jelenlét jogcíme a betegszabadság lejártát követően „Igazolt, nem fizetett”-re változik. Egészségügyi ellátást a saját jogú nyugdíj jogán kap.

Baleseti táppénz jár részére?

2019.01.01-től a nyugdíjas munkavállaló semmilyen tb ellátásra nem jogosult, így baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre sem.

Kivéve:

• ha 2018.12.31-én még részesült baleseti táppénzben, folyamatosságát tekintve annak lezárulásáig, vagy
• ha év közben válik nyugdíjassá, és az öregségi nyugdíjára jogosultság időpontjától számított 3 napon belül, vagy azt megelőzően baleseti táppénzre lesz jogosult, annak lezárulásáig.

Mit tegyünk ha a munkavállaló részére a nyugdíj folyósítása szünetel?

Az Mt. szerint munkaviszonyban állót ez esetben is nyugdíjasnak kell tekinteni. 

A Tny. törvény 83/B. § (1) bekezdés továbbra is létező rendelkezést tartalmaz, miszerint amennyiben a korhatár előtti nyugdíjban részesülő (nők 40 év jogosultsági idővel nyugdíjas) személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Mivel a Mt. szerint munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasnak nem keletkezik nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége, ebből a jogviszonyából a nyugdíjjárulékalapot képező jövedelme nulla, tehát sosem éri el a keretösszeget. Más jogviszonyából (pl. megbízási jogviszony, egyéni-, társas vállalkozó) származó keresete viszont továbbra is elérheti a törvényben meghatározott maximális összeget, amikor is az említett módon szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását.

Mit fizet a nyugdíjas vállalkozó?

A kiegészítő tevékenységű egyéni- és társas vállalkozó továbbra is fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, (2019-ben 7 500 ft/hó, illetve 250ft/nap) 2019-től változás, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszonyban foglalkoztatott kiegészítő tevékenységű vállalkozónak is szükséges fizetni azt. A kivét után továbbra is vonni kell a 10 % nyugdíjjárulékot, ami után a 0,5 %-os nyugdíj emelésre is számíthat a személy, ez nem módosult.

Változtathatunk az ügyvezető jogviszonyán?

Semmi akadálya, hiszen a törvény sehol nem tiltja azt. A cégjogi kérdést rendezve, tehát társasági szerződés módosítást követően, az ügyvezető feladatait az eddigi esetleges megbízási jogviszony helyett (ami által társas vállalkozónak minősült) minden további nélkül elláthatja munkaviszonyban.

Igen kedvező változást hozott az új év a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállalók részére, a munkáltatókat is ösztönözve a tovább foglalkoztatásukra. A lehetőségekkel élni kell, de fontos, hogy a törvényi szabályozás keretein beül tegyük azt, amihez elengedhetetlen annak ismerete. Remélem, hogy a fenti információk birtokában a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos teendők a jövőben már senkinek nem okoznak nehézséget.

---