A nyugellátás, korhatár előtti ellátás esetén a kereseti korlát túllépése esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül, míg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás esetében az ellátás megszüntetésre kerül, ha az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személy keresete három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér százötven százalékát.
Mindannyiunk tudatába beépült, elfogadtuk, hogy a saját jogú nyugdíjas, Mt. szerint foglalkoztatott munkavállalókat 2018.12.31-el ki kellett jelenteni a munkaviszonyból, le kellett zárni a TB kiskönyvet, a bérükből kizárólag Szja-t vonunk, ami után már nem jogosultak a 0,5%-os nyugdíj emelésre, továbbá a munkáltató mentesül a szocho és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az új szabályozás látszólag egyszerűnek tűnik, mégis előfordulnak helyzetek, amikor elbizonytalanodunk. Ebben a cikkben a felmerült kérdésekre adott válaszokkal szeretném a gyakorlati életben történő alkalmazhatóságot előtérbe helyezni.
A nyugdíjba vonulás szigorú szabályai szerint 2019-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, mivel a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek már évekkel ezelőtt megszűntek. Csak egy kivétel létezik: a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők esete. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos változásokról tartottak a napokban konferenciát a NEXON-ban, olvasható a cég újságunkhoz eljuttatott közleményében.
