Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén is lesz nyugdíjprémium-kifizetés, és minden számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt – közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.
A kormányfő beszámolt továbbá a testület tagjai előtt arról, hogy ebben az évben eléri a 230 ezret azoknak a nőknek a száma, akik igénybe vették a 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét. „Mi ezt nagymamanyugdíjnak szoktuk magunk között nevezni, mert ezt egy családpolitikai intézkedésnek is szántuk”, hiszen így a fiatal szülők komoly segítséget kapnak „az unokák pesztrálásában” – fogalmazott.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy rehabilitálni kell a családról való gondolkodást, helyre kell állítani a többgenerációs családi gondolkodási modellt Magyarországon.
Magyarázatában arról beszélt, hogy az Európa szinte minden országát sújtó népességfogyásra adott válaszok radikálisan megosztják a kontinenst. Európa egyik fele szerint ugyanis ha nincs elég fiatal, „vegyünk (…) Afrikából meg Ázsiából, vagyis telepítsünk be az elfogyó őshonosok, bennszülöttek helyett migránsokat, idegeneket”. A másik irányzat szerint – ez a „romantikus”, „ezek volnánk mi” – „ha akarunk változtatni ezen a helyzeten, akkor még akár sikerülhet is” – mondta.
A kormány célja, hogy Magyarország képes legyen a biológiai reprodukcióra, ennek érdekében pedig erőteljes családpolitikát folytat – közölte.
Kiemelte: a társadalmi válasznak nemcsak a fiatalok gyermekvállalásáról kell szólnia, hanem kulturális változásra is szükség van, a családról úgy kell gondolkodni, amely a fiatalokból, a gyermekeikből és a nagyszülőkből is áll. „Az idősek ne terhet jelentsenek egy közösség, egy család számára, hanem sokkal inkább erőforrást” – szavai szerint ebben áll a családról való gondolkodás rehabilitálása.
Beszédében a 2018-2030 közötti időszak legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség növelését nevezte a miniszterelnök, rámutatva, csak így lehet folytatni például a családtámogatási rendszert és a nyugdíjak értékének növelését.
Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett, hogy 2010 előtt minden évben csökkent a nyugdíjak értéke, azóta azonban ez megváltozott, sőt tavaly már nyugdíjprémiumot is fizettek, amely idén is megtörténik. Sőt mivel a gazdasági növekedés ebben az évben 4 százalék fölött lesz, közel a 4,5 százalékhoz, a nyugdíjprémium idén „minden emberi számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt” – közölte (tavaly legfeljebb 12 ezer forint volt).
„A korábbi megállapodásunk hatályban van: tehát mi a nyugdíjak értékét megőrző politikát folytatjuk, sőt nyugdíjemelésekre törekszünk, önök pedig támogatják azt a gazdaságpolitikát, amely képes előállítani ennek a nyugdíjemelésnek az anyagi alapjait” – mondta Orbán Viktor az Idősek Tanácsának.
A kormányfő szólt a nyugdíjasok munkavállalásának kérdéséről is, kifejtve: ma több munkahely van Magyarországon, mint amennyi munkaképes, nyugdíjkorhatár előtt álló ember. Ezért lehetővé kell tenni a dolgozni akaró nyugdíjasoknak – folytatta -, hogy a nyugdíjuk megtartása mellett maradhassanak a munka világában, illetve visszakapcsolódhassanak oda.
Ismertette az ezzel kapcsolatos új intézkedéseket, például a nyugdíjas szövetkezetek létrehozását, amelyekből ma 146 van, és 10 600 embert foglalkoztatnak. Emellett november 1-jétől olyan új szabályok lépnek hatályba, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó nyugdíjasok egyrészt megkapják a nyugdíjukat, másrészt a munkabérüket, úgy, hogy utóbbi után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni – közölte. Értékelése szerint ez azt jelenti, hogy idősebb emberek foglalkoztatása egyszerre jó üzlet a munkaadónak és annak is, aki még érez magában erőt, hogy dolgozzon.
Úgy összegzett: november 1-jétől új világ köszönthet az idős korú magyarokra, akik joggal akarják megkapni és megtartani a nyugdíjukat, és közben azt is szeretnék, hogy ha nyugdíj mellett dolgoznak, akkor ne büntesse, hanem támogassa őket ebben a magyar állam.
A miniszterelnök szerint ha a 2-2,5 millió nyugdíjasnak csak néhány százaléka akar visszatérni dolgozni, akkor a magyar munkaerőpiac és a magyar gazdaság „egy óriási energiainjekcióhoz jut”, ami látszódni fog a következő évek gazdasági növekedésében is.
Mi is az a nyugdíjprémium?
A jogszabály szerint (egy még 2009-ben elfogadott törvény alapján) “ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni”.
Hogyan számítják?
“A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:
a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint”
Mennyi lesz idén?
Egyelőre nem tudjuk, a kormány pontosan mekkora növekedésre számít idén. A GKI prognózisa szerint a növekedés 4,2 százalékos lesz, ha a kormány is ezzel számolna, akkor ez legfeljebb 14 ezer forintos nyugdíjprémiumot jelentene a nyugdíjasoknak. Ha a költségvetési törvény mellékletében szereplő számmal, 4,3-mal számolnak, akkor pedig legfeljebb 16 ezer forintról lehet szó.
(MTI, Adó Online)
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Lehetőség van a nyugellátás összegének méltányosságból történő megemelésére, a nyugdíj kivételes méltányosságból történő megállapítására, és egyszeri segély nyújtására is.
A magyar kormány meghirdette a gazdasági semlegességet, amelynek keretében 2025-ben három fő területre összpontosít, de továbbra is koncentrál az otthonteremtésre, emiatt a hosszú távú megtakarítások lakáscélú felhasználását is lehetővé teszik, aminek feltételeit is közölte a szaktárca.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!