Orosz nyugdíjrendszer magyar mintára?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Orosz szakértők nem zárják ki, hogy az úgynevezett magyar forgatókönyv szerint hajtják végre a nyugdíjrendszer átalakítását Oroszországban. Az orosz Alfa Bank elemzőinek véleményét a Ria Novosztyi orosz hírügynökség közölte.


Az orosz kormány októberben jóváhagyta és beterjesztette a parlamentnek javaslatát a nyugdíjrendszer átalakításáról. A biztosítottak pénzét a nyugdíj-előtakarékossági rendszerből egy úgynevezett elosztó rendszerbe irányítják át – emlékeztetett a hírügynökség.

 

 

Az idei második féléves megtakarítások az orosz állami nyugdíjalapnál (PFR) maradnak, amely azokat önállóan kezeli, befekteti. 2015-től annak függvényében fogják átutalni az államiból a magán nyugdíjalapokba a megtakarításra szánt összegeket, hogy az előtakarékossági alapok (magánnyugdíjpénztárak és magánnyugdíj-biztosítók) megfelelnek-e a jegybank követelményeinek, vagy sem. Ha igen, akkor az állami garancia mellett működő előtakarékossági rendszer részévé válnak, amely 2014-ben áll fel.

Az orosz Alfa Bank elemzői szerint az előtakarékossági rendszer jelentőségének csökkentése, vagy annak teljes elutasítása az elosztó rendszer előnyben részesítése mellett rövid és hosszú távon is erősíti az inflációs nyomást. Az állam a lakosság felé is nagyobb kötelezettségeket vállal, viszont a kiegészítő jövedelmek mobilizálásának a költségvetésre gyakorolt pozitív hatása csak rövid idejű lesz.

A szakértők úgy vélik, hogy az orosz nyugdíjreform visszafordítása ellentmond annak a társadalmi megállapodásnak, miszerint a lakosság saját megtakarításokra törekszik, míg az állam az inflációt tartja féken.
„Amíg az utóbbi két évben az adóbevételek növekedése és a nyugdíjak emelésének lassulása a GDP 3 százaléka körül tartotta az orosz állami nyugdíjalap hiányát, az elosztó nyugdíjrendszer deficitjének az orosz állami költségvetésre gyakorolt hatása erősen emlékeztet a 2010-es magyarországi helyzetre” – állapította meg az Alfa Bank szakértője. „Azzal, hogy a nyugdíjalap újonnan képződő megtakarítási részét befagyasztották Oroszországban, megtették az első lépést a magyar forgatókönyv alkalmazása irányába.

Ez a lépés a GDP 0,7 százalékával felérő évi többletbevételt jelent az orosz nyugdíjalapnak, amely azonban nem elegendő a GDP 3-3,5 százalékát kitevő deficit kiegyenlítésére. Ráadásul Magyarország példája azt mutatja, hogy a következő intézkedéssel a lakosságot az elosztó, vagy az előtakarékossági rendszer közötti kemény választás elé állítják” – tették hozzá az orosz elemzők.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.