Mikor érdemes nyugdíjba menni?
Az időzítés és a nyugdíj várható összege szempontjából is alaposan körbejárjuk a kérdést.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2012. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozások értelmében bővült a társadalombíztás pénzbeli ellátásaira jogosultak köre. A jogszabály-módosítások érintették a foglalkoztatók és a kifizetőhelyek társadalombiztosítással kapcsolatos feladatait is. Az Adó szaklap 2012/4-5. számában megjelent cikk gyakorlati példákkal ismerteti a legfontosabb változásokat, ezekből emelünk ki néhányat.
Közeli hozzátartozó nem lehet segítő családtag
Aki 2012-től a közeli hozzátartozóját a saját cégében szeretné továbbra is foglalkoztatni, ezt megteheti, azonban a hozzátartozó foglalkoztatása már nem történhet meg segítő családtagi jogviszonyban, mivel megszűnt az ilyen jellegű foglalkoztatás lehetősége. Tehát lehet foglalkoztatni a közeli hozzátartozót munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, esetleg társas vállalkozóként a vállalkozásban, de segítő családtagként már nem. Aki 2011. december 31-ig biztosított segítő családtagként foglalkoztatta hozzátartozóját, és a foglalkoztatás továbbiakban is fennáll, a jogviszonyt át kell minősíteni, hogy az egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság biztosított legyen.
Társas vállalkozás: biztosított a vezető tisztségviselő
Változott a társas vállalkozás vezető tisztségviselőinek jogállása. Azok a vezető tisztségviselők, akik társaság tagjaként látják el ügyvezetéssel kapcsolatos tevékenységüket (azaz nem munkaviszony alapján), és a társaság egyéb tevékenységében személyesen nem működnek közre, társadalombiztosítási jogviszonyuk szempontjából társas vállalkozónak minősülnek. E biztosítási jogviszonyuk alapján egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra is jogosultak lesznek. (A vezető tsizségviselők társadalombiztosítási jogállásáról bővebben olvashat itt.)
Jöjjön el május 17-én konferenciánkra! Társadalombiztosítási pénzbeli ellátások a gyakorlatban Tematika:
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Időpont: 2012. 05. 17. 10.00 – 13.00 óráig Előadó: Tóth Liboriuszné igazgató, Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve További részletek és jelentkezés itt |
Táppénzjogosultság többes jogviszonyban
2012. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén, a járulékalapot képező jövedelem után, mindegyik biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ebből következően annak, akinek egyidejűleg több biztosítási jogviszonya van, mindegyik biztosítási jogviszonya alapján jogosult lesz táppénzre. A táppénzre való jogosultságot, a táppénz mértékét és összegét, mindegyik biztosítási jogviszonyban külön-külön kell vizsgálni és megállapítani. Nem változott az a szabály, miszerint, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni, és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb. Nem változtak a jövedelemigazolások kiállításával kapcsolatos szabályok sem.
Baleseti táppénz
2012-től megszűnt a társadalombiztosítási járulék. Ugyanakkor az Ebtv. kimondja, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az Ebtv. 55. § (7)–(8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért jövedelmét lehet figyelembe venni. Értelemszerűen ebben az esetben, a nyugdíj mellett elért, munkavégzésért kapott jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja.
Soltész Lászlóné cikke teljes terjedelemben, gyakorlati példákkal illusztrálva az Adó szaklap 2012/4-5. számában olvasható.
Az időzítés és a nyugdíj várható összege szempontjából is alaposan körbejárjuk a kérdést.
A Pénzügyminisztérium október 29-én benyújtotta az őszi adócsomag tervezetét az Országgyűlés elé. A Pénzügyminisztérium közzétette az őszi adócsomag tervezetét társadalmi egyeztetés céljából, azonban a korábbi verzióhoz képest az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítási javaslat számos újdonságot és változást tartalmaz. A PwC kifejezetten az új, a tervezet korábbi verziójától eltérő, jelentősebb módosítási javaslatokra tér ki.
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!