Tudnivalók a társadalombiztosítási egyéni számláról

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2018. február 6.
Rovat:

Sokszor felmerülhet a kérdés, különösen év elején az adóigazolások kézhezvételekor, hogyan lehetne megtudni, vajon rendben van-e társadalombiztosítási jogviszonyunk, a kifizetett munkabér, illetmény után mennyi nyugdíjjárulékot fizettünk.


Több lehetőség is rendelkezésre áll ennek a kérdésnek a megoldásához, egyik közülük a Társadalombiztosítási egyéni számla megtekintése.

Hasznos lehet az egyéni számla tanulmányozása akkor is, ha a nyugdíj melletti kereső tevékenység adatait szeretnénk figyelemmel kísérni. 

Egyre több területen találkozunk olyan lehetőséggel, hogy megfelelő adatvédelmi feltételek biztosításával elektronikus úton betekinthetünk a személyünkkel kapcsolatos információkba. 

Ilyen lehetőség például az igénybevett egészségügyi szolgáltatás (orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás) megtekintése az erre létrehozott adatbázisban, mely az elektronikus ügyintézéshez szükséges Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek számára egyéni azonosítójuk használatával lehetséges. 

Másik lehetőség a Társadalombiztosítási egyéni számlánkba történő betekintés. 

A Társadalombiztosítási egyéni számla 2013-ban került bevezetésre.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben foglalt szabályai szerint egyénenként tartalmazza a személy személyazonosító adatait, TAJ számát, és a biztosított után 2013-tól bevallott nyugdíjjárulék összegét. 

A nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok az állami adóhatóságtól kerülnek átvételre. 

2015. január 1-től bővült az egyéni számlán feltüntetett, és így megtekinthető adatok köre. 

Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési adatok mellett ma már a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege és a megállapodással érintett időtartam is megtalálható az egyéni számla adatbázisban. 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34.§-a alapján a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerveknél: 

  • szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén), 
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése, 
  • öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése, 
  • a gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése,
  • a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított 1997. évre és/vagy 1998. évre vonatkozó szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás köthető.

A megállapodás alapján az érintett személy olyan helyzetbe hozza magát, mintha biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) fennállása során szerzett volna szolgálati időt.

Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.

Ugyancsak tartalmazza a bővítés eredményeként az egyéni számla a rehabilitációs járadék, illetve a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, valamint az ellátás folyósításának időtartamát.

Mindkét ellátás jelentős, tartós egészségromlás esetén állapítható meg, illetve a rehabilitációs járadék megállapítható volt 2012-ig.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai keretében igénybe vehető rehabilitációs ellátás 2012-ben került bevezetésre annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki egészségi állapota alapján a rehabilitációhoz, azaz a munkaerőpiacra való visszavezetéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, így rehabilitálható. 

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Mind a rehabilitációs járadék, mind a rehabilitációs ellátás nyugdíjra jogosító szolgálati idő, ezért kerültek bele a társadalombiztosítási egyéni számla adatbázisába. 

A megállapodással szerzett szolgálati idővel és a rehabilitációs járadékkal, illetve a rehabilitációs ellátással kapcsolatos adatok a tárgyévet követően kerülnek feltüntetésre a társadalombiztosítási egyéni számlán. 

A társadalombiztosítási egyéni számlán szereplő egyes biztosítási jogviszonyok az adott éven belül havonkénti bontásban foglalkoztatónként szerepelnek. Akiknek tehát egyidejűleg, az adott hónapban több biztosítási jogviszonya például munkaviszonya mellett megbízási szerződése is van másik foglalkoztatónál, a hónapban külön-külön soronként látják az egyes jogviszonyokban elért jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét.

Ügyintézés

A társadalombiztosítási egyéni számlán szereplő adatainkat legegyszerűbben, ahogy a bevezető részben is láthattuk, az Ügyfélkapun keresztül egyéni elektronikus ügyintézési azonosítónkkal tekinthetjük meg.

Lehetőség van azonban egyéb úton is egyéni számlánk adatainak megismerésére. 

Egyik ilyen mód az ügyfélszolgálaton személyesen történő ügyintézés keretében való kivonat kérése.

Másik lehetőség a levélben postai úton történő kivonat igénylés.

Mindkét esetben a lakóhely szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szervezeti egységénél történik az ügyintézés. Az eljárás illeték- és költségmentes. 

Eltérések tisztázása

Akár elektronikus úton, akár papíralapú kivonat formájában szereztük be a Társadalombiztosítási egyéni számlán szereplő adatainkat, célszerű gondosan tanulmányozni azokat, összehasonlítani egyéb iratainkkal, például jövedelem kifizetéséről kapott elszámolásokkal. 

Ha eltérést találunk, a lakóhely szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó szervezeti egységéhez fordulhatunk. 

Célravezető lehet az is, ha az érintett munkáltatóval vesszük fel a kapcsolatot az eltérés egyeztetése érdekében. 

Az eljárás előnye, hogy az adott időszakhoz közel, szinte egy időben történik az eltérések vizsgálata, amikor még frissek az adatok, könnyebb a tévedést korrigálni. 


Kapcsolódó cikkek:


Miért fontos a cég döntéshozóinak ismernie a TP-dokumentációt?
2018. szeptember 21.

Miért fontos a cég döntéshozóinak ismernie a TP-dokumentációt?

A társaság minden felelős döntéshozójának célszerű ismernie a TP-dokumentáció tartalmát, mert az az az új szabályok miatt olyan mélységben tárja fel az adózó kapcsolt ügyleteire, saját eredményére vonatkozó álláspontját, következtetéseit, amely miatt fontos, hogy az helyes megállapításokat tartalmazzon - írja az RSM blogja.