Újabb tiltakozások a francia nyugdíjreform ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét tízezrek vonultak utcára csütörtökön a francia nagyvárosokban a radikálisabb szakszervezetek által a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen meghirdetett kilencedik tiltakozónapon, miközben a nemzetgyűlésben az ellenzék obstrukcióval nehezítette a törvénytervezet bizottsági vitáját.

„Itt a tömeg. Csak ki kell nyitniuk a szemüket azoknak, akik nem akarják ezt meglátni” – mondta a párizsi menet élén Philippe Martinez, a CGT nevű szakszervezet vezetője.

Egyúttal visszautasította a tiltakozás kifulladását prognosztizáló véleményeket, mint kiemelte, „még messze vagyunk a megmozdulás végétől”.

A CGT továbbra is az „igazságtalan és veszélyes” reformtervezet visszavonását követeli, amelynek célja a jelenleg 42-féle, ágazatonként szerveződő nyugdíjrendszer egységesítése.

A szervezők szerint csütörtökön 130 ezren tiltakoztak Párizson kívül Lyonban, Marseille-ben, Toulouse-ban és Bordeaux-ban is.

A december 5-én kezdődött tiltakozások első megmozdulásán a szakszervezetek szerint másfél millióan, a rendőrség szerint 806 ezren vonultak utcára. Amióta viszont a kormány januárban kompromisszumos javaslattal állt elő, a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend, azonban a kedélyek nem csillapodtak le teljesen, miután a radikálisabb szakszervezetek különböző figyelemfelhívó akciókkal és munkabeszüntetésekkel folytatják a tiltakozást.

Napok óta sztrájkolnak a nagyvárosokban a hulladékégetők – akik a korkedvezményes nyugdíj megtartását követelik -, aminek következtében Párizs, Lyon és Marseille egyes kerületeiben szünetel a szemétszállítás, az utcákon halmokban állnak a szemeteszsákok. Számos ügyvéd is munkabeszüntetéssel tiltakozik az ellen, hogy az önálló nyugdíjrendszerüket beolvasztanák az állami pénztárba, és a jövőben legalább kétszer annyi nyugdíjjárulékot kellene fizetniük, mint most. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter arról biztosította csütörtökön az ügyvédi kamarát, hogy 2029-ig biztosan nem emelkedik az ügyvédek nyugdíjjáruléka.

A kormány célja az egységes nyugdíjrendszer bevezetésén és a kivételeket élvező külön pénztárak megszüntetésén túl az állami nyugdíjpénztár egyensúlyban tartása, mégpedig úgy, hogy az új pontrendszerrel arra ösztönöznék a franciákat, hogy magasabb nyugdíjért cserébe a 62 éves korhatár után is dolgozzanak.

A törvényjavaslatról az illetékes nemzetgyűlési bizottság a héten kezdte meg a vitát, a plenáris ülés elé február 17-én kerül a szöveg. Az ellenzék obstrukcióval nehezíti a testület munkáját: mintegy 20 ezer módosító indítványt nyújtottak be a jogszabály-tervezethez, ebből 19 ezret a radikális baloldali Lázadó Franciaország jegyez. Az ellenzéki párt azt is kéri Emmanuel Macron államfőtől, hogy írjon ki népszavazást a nyugdíjreformról.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.