Ukrán áttelepülő nyugdíjelőlege az Ukrajnában történt jogszerzésre vonatkozó igazolások hiányában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszú idő óta Magyarországon, magyar cégnél dolgoztam és magyar állampolgársággal is rendelkeztem már, mielőtt – röviddel a 2022. február 24-én kezdődött háború előtt – Ukrajnából végleges szándékkal Magyarországra költöztem. Magyar munkavállalásom előtt Ukrajnában, illetve a Szovjetunióban is dolgoztam. Nemsokára betöltöm az itt Magyarországon előírt 65. éves nyugdíjkorhatárt. Ugyan még tovább dolgozom, amíg egészségem engedi, de a nyugdíjat is szeretném igénybe venni. Hogyan kaphatok, illetve kaphatok-e Magyarországon nyugdíjat, ha a háború miatt ottani munkaidőmről semmilyen igazolást nem tudok hozni?

A kérdésben szereplő adatok alapján Ön a volt Szovjetunióban, Ukrajnában és Magyarországon is dolgozott, így nyugdíjügyében a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény (a továbbiakban: magyar-szovjet egyezmény) szabályait kell alkalmazni.

A magyar-szovjet egyezmény 9. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy az „öregségi, valamint hozzátartozói nyugellátást annak a Szerződő Félnek az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja saját államának jogszabályai szerint és saját terhére, amelynek területén a jogosultnak a kérelem benyújtásakor állandó lakóhelye van.”

Ez a rendelkezés az ún. területi elv, amely ma már csak a magyar-szovjet egyezmény alkalmazásában érvényesül, mert a társadalombiztosítás területére kiterjedő többi kétoldalú nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó rendeletei az arányos teherviselés (pro rata) elvét követik.

A magyar-szovjet egyezmény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1964. (VIII. 30.) MüM rendelet 1. §-a alapján a magyar-szovjet egyezmény végrehajtása szempontjából állandó lakóhely alatt – az ideiglenes tartózkodási hellyel ellentétben – azt a helyet kell érteni, ahol az egyezmény hatálya alá tartozó személy végleges szándékkal és az illetékes hatóságok hozzájárulásával letelepedett. A kérdésében foglaltak alapján az Ön esetében ez a feltétel teljesült.

Ugyancsak kérdése alapján feltételezhető, hogy a magyar szabályozás szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt is elérte, illetve rövidesen eléri. Ez azért lényeges, mert a magyar-szovjet egyezmény fentebb idézett előírása értelmében Magyarországon a magyar szabályok alapján történik a nyugdíj megállapítása.

Mivel áttelepülése után is dolgozik, ezért érvényesül a magyar-szovjet egyezmény 9. cikk (4) bekezdése is, amely szerint azoknak a részére, akik az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére költöztek és tovább dolgoztak, a nyugellátás összegét a fogadó Szerződő Fél jogszabályai szerint kell megállapítani.

Ugyanakkor a magyar-szovjet egyezmény 5. cikk (1) bekezdése alapján a nyugellátásra való jogosultság elbírálásánál és azok összegének megállapításánál be kell számítani mind a Magyarországon, mind pedig a volt Szovjetunióban és Ukrajnában szerzett szolgálati időt, valamint az annak tekintendő minden időt.

Fentiekből az következik, hogy amíg a volt Szovjetunióban és Ukrajnában fennállt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira vonatkozó eredeti dokumentumok (munkakönyv, katonakönyv, tanulmányok folytatását igazoló bizonyítvány), vagy az Ukrajnai Nyugdíjbiztosítási Alap által ezek tekintetében kiállított igazolás nem áll rendelkezésre, magyar nyugdíjelőleget csak abban az esetben kaphat, ha önmagában a Magyarországon szerzett szolgálati ideje alapján öregségi rész-, vagy teljes nyugdíjra jogosult.

(A témához lásd a 2014-es orosz-ukrán krími háborús krízis idején kelt TB555. számú kérdést, az életvitelszerűen Magyarországon való tartózkodás tekintetében a TB585. számú kérdést, valamint az ukrán menekültek nyugdíjára általánosságában vonatkozó TB891. számú kérdést is.)

A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.

Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ki kérhet nyugdíjrögzítést 2025-ben?

A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.

2024. november 20.

Így készüljön fel a „nők 40” –re

Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.