Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyarországi vállalkozások több mint egynegyede aktivizálta már magát a közösségi média virtuális tereiben. A legnépszerűbbek a kapcsolatépítő közösségi oldalak, ám a blogok például nem tudtak alapkellékké válni a cégvilágban. Az InfoTandem heti infografikája.
Immár a hazai cégek is igyekeznek kihasználni a közösségi média kínálta lehetőségeket a sikeres működés érdekében. Az internetet használó vállalkozások (s a döntő többség ma már ilyen) 27 százaléka 2013-ban legalább egy közösségi oldalon saját profillal rendelkezett. Ezzel a mutatóval az uniós mezőnyben sem kell szégyenkeznünk, hiszen nagyjából az átlagot hozzuk. E téren kiemelkedően magas, 40–52 százalékos rátával a máltaiak, az írek, a hollandok, a svédek és a britek dicsekedhetnek, miközben a lettek, a csehek, a lengyelek, a románok és a franciák csak 13–20 százalékos arányt tudnak felmutatni.
A KSH friss összesítései szerint a cégek 12 százaléka a multimédia-tartalmat megosztó oldalakon is aktív, videókat, képeket osztva meg tevékenységéről, termékeiről, szolgáltatásairól. Ennél valamivel kisebb, 8 százalék körüli azok aránya, amelyek wiki alapú tudásmegosztó eszközöket is bevetnek. A közösségi média klasszikus platformjai közül egyedül a blogok és mikroblogok használata tekinthető még mindig elenyészőnek: az ezekkel is kommunikáló cégek aránya szűk 3 százalékos. Itt már érdemi az elmaradás az egytizedes uniós átlagtól, nem is beszélve a holland vállalkozások 27 százalékos mutatójáról.
Ágazati szempontból az információ, kommunikáció, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorokba tartozók éreztek rá leginkább a netkorszakban rejlő lehetőségekre: mindkét ágazat szereplőinek több mint fele hozott már létre önálló profilt közösségi oldalon (s a többi eszközzel is jóval átlag felett élnek). A sereghajtó az építőipar, 15 százalékos aránnyal.
A leggyakrabban emlegetett cél, ami miatt ezen új típusú kommunikációs területekre merészkednek a vállalkozások, az az arculat, illetve a termékek fejlesztése; 15 százalékuk nyilatkozott így. Szintén hangsúlyosnak számít az üzleti partnerekkel, illetve a fogyasztókkal való kapcsolatba lépés, egyaránt 8 százalékos aránnyal, de hasonlóan gyakran veszik igénybe ezeket a felületeket álláshirdetésekhez is. Viszonylag ritkán ugyan, de arra is akad példa, hogy egy új termék fejlesztése közben ilyen csatornákon keresztül szólítják meg a potenciális fogyasztókat, azt tudakolva, ők melyekre voksolnának a kínálkozó alternatívák közül.
