Feketelista készül a jogsértő webshopokról

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. március 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A webáruházak zömét Magyarországon a KKV szektorba tartozó vállalkozások üzemeltetik, akik az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok 2017 februári változása miatt nem lehetnek teljesen nyugodtak. Ugyan továbbra is él az a szabály, amely szerint a KKV szektorba tartozó vállalkozások az első, például adatvédelmi, fogyasztóvédelmi jogsértés esetén nem bírságolhatók, azonban a vállalkozásokat legalább ennyire hátrányosan érintő egyéb új szankciókra ez nem vonatkozik. Az év eleji, a KKV szektort is érintő változásokról kérdeztük meg az e-kereskedelmi jogi kérdésekben járta Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogászát, dr. Halász Kristófot.


Az elmúlt években megkezdődött gyakorlatot követve mind az e-kereskedelmi területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is láthatóan igyekszik növelni a fogyasztóvédelmi tudatosságot mind a vásárlói, mind a szolgáltatói oldalon. Ennek keretében a NAIH ez év februárjában egy részletes, 21 oldalas tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. A Minisztérium pedig oktatási céllal létrehozott egy olyan minta webáruházat, amely az online kereskedelemre vonatkozó leglényegesebb fogyasztóvédelmi szabályokat mutatja be, ezzel is elősegítve a tájékoztatást és az önkéntes jogkövetést.

Mindezen hatósági törekvések és segítség ellenére sem mondható, hogy jelentős mértékben javult volna a webáruházak önkéntes jogkövetése – emelte ki általános tapasztalatát dr. Halász Kristóf.

Emelkedtek a bírságtételek

A webáruház-üzemeltetők a fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokkal is kénytelenek szembenézni 2017-ben. A Fogyasztóvédelmi törvény 2017. január 1. napján hatályba lépett módosítása alapján a webshop üzemeltetők ismételt jogsértés esetén 200 ezer forinttól egészen az éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig terjedő bírsággal sújthatók. A KKV szektorba tartozó vállalkozások pedig ismételt jogsértés esetén a 200 ezer forintos minimumtól egészen 2 millió forintig bírságolhatóak.

Mindenki félelme: a feketelista

A KKV szektort a fenti bírságolásnál is érzékenyebben érintheti azonban az a feketelista, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezet a jogsértő webshop üzemeltetőkről, melyen már 4 vállalkozás szerepel. Erre a listára azok a vállalkozások kerülnek fel, amelyek elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő (például webáruház üzemeltetés körében), súlyos jogsértést valósítottak meg, és ezt a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy bíróság jogerős döntésében megállapította. Utóbbi eset álláspontunk szerint kiterjed a NAIH határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott határozatra is, vagyis az elektronikus kereskedelemhez fűződő adatvédelmi jogsértés is belépő lehet ebbe a legkevésbé sem vonzó klubba.

 

Kiemelt veszélye a feketelistának, hogy az azon szereplő vállalkozást a listáról a Minisztérium csak 2 év után törli – de ismételt jogsértés esetén újabb 2 évre fennmarad a vállalkozás neve a szégyenfalon. Ráadásul a lista részletesen azonosíthatóvá teszi a vállalkozást és szűrni lehet a tartalmát egyebek mellett a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére (például webáruház neve), és honlapjának címére is, amely még jobban erősíti a nyilvántartás hátrányos hatását a rajta lévő vállalkozásra nézve.

A nyilvántartásba bekerülő vállalkozás üzleti hírneve, illetve fogyasztói elismertsége ily módon olyan mértékben csorbulhat, amely a pénzbírságnál adott esetben sokkal jelentősebb kárt okozhat a vállalkozás számára, mivel hosszabb távon jelent súlyos versenyhátrányt a piacon.

„Ilyen szigorú szabályozási környezetben elengedhetetlenül fontos a vállalkozói tudatosság, illetve a jogszabályoknak való megfelelés, amelyhez továbbra is ajánlott szakértői segítséget kérni egy, az e-kereskedelmi szakterületet jól ismerő és nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédi irodától.” – zárta gondolatait dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogásza.


Kapcsolódó cikkek:


KPMG: árad a tőke a fintech szektorba
2018. július 31.

Soha nem vonzott még annyi tőkét és befektetést a fintech szektor globálisan, mint 2018 első felében - derül ki a KPMG Pulse of Fintech jelentéséből. 875 tranzakcióról és 57,9 milliárd dollárnyi befektetői tőkéről beszélhetünk, többről, mint tavaly egész évben.

Idén legal technology díjjal bővül a Wolters Kluwer Jogászdíja!
2018. június 19.

Többször foglalkoztunk már azzal a megkerülhetetlen jelenséggel, hogy a technológiai innováció bizony utolérte a jogi szakmát is. A jogi innováció azonban már nemcsak a jövő zenéje: a jogi technológia területén megvalósított konkrét, kézzelfogható teljesítményt kell felmutatnia annak, aki a Wolters Kluwer Jogászdíj idén bevezetett legal technology kategóriájában szeretne pályázni.

Változatos témákat támogat az innovációs hivatal
2018. június 1.

Új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a lézertechnológiát érintő kutatások indulnak 10 új projekttel, amelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek – közölte a hivatal.

Global Legal Hackathon Magyarországon
2018. február 9.

A Wolters Kluwer Kft.-t választották a Global Legal Hackathon (Globális Jogi Hacker Maraton), 2018. február 23-25. között megrendezésre kerülő világméretű esemény magyarországi házigazdájának.

Jövőre jön a biometrikus vásárlás
2018. január 24.

A Mastercard 2019 áprilisától a világ több országában, közöttük Magyarországon is elérhetővé teszi a biometrikus, például arcfelismeréssel vagy ujjlenyomattal történő hitelesítést a bankkártyás vásárlásokhoz – közölte a cég szerdán.