Nem kell félni az okosszemüvegtől
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A viselhető technológiák alapjaiban változtathatják meg a mindennapjainkat, azonban számos etikai és jogi kérdést vetnek fel. A vita legélesebben a Google okosszemüvege, a Google Glass kapcsán bontakozott ki.
A Google 2012 április elején fedte fel kutatási programját (Project Glass, közismertebb nevén Google Glass), amelynek célja egy kiterjesztett valóságot megjelenítő fejre illeszthető kijelző kifejlesztése volt. A Glass tulajdonképpen nem más, mint egy viselhető számítógép, ami a cég víziója szerint alkalmas arra, hogy használója teljes kontroll alatt tartsa virtuális életét.
A projektet már a kezdet kezdetén számos támadás érte. A kétkedők szerint az okosszemüveg mind az egészségre mind a szociális kapcsolatokra káros hatással lehet, ezen kívül minden más eszköznél alkalmasabb a magánszférába való kéretlen behatolásba.
A lehetséges egészségügyi és szociális következmények
A kérdés: hogyan befolyásolja az agyat, a viselkedést az okosszemüveg? Hordozható technológiák – mint például a mobiltelefonok, tabletek, okostelefonok – már hosszabb ideje részei a mindennapoknak, számos kutatás született ezek egészségügyi hatásairól.
A fő veszélyt a Google Glass esetében abban látják, hogy sokkal intimebb, intenzívebb élményt jelent a használata, mint az eddigi technológiák. A befelé fordulás, az elmélyülés, a befelé fókuszálás azt a veszélyt hordozza magában, hogy a használó sokkal kevésbé vesz részt a való világ történéseiben, nem vagy alig beszélget másokkal, kevésbé reagál a környezetére. Ez a fajta elidegenedés pedig bizonyítottan hatással van az egészségi állapotra is, a minőségi társas interakció jelenléte az emberek mindennapjaiban ugyanis csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát (ez az ún. Roseto-paradigma).
A Google Glass kritikusai szerint a szemüvegben látható kis képernyő el fogja vonni a figyelmet a környezetről, rontani fogja a koncentrációt. Ha éppen üzenet érkezett és azt el akarjuk olvasni, közben fogalmunk sem lesz róla, mint mond a mellettünk ülő. A koncentrációra gyakorolt hatása miatt számos országban fontolgatják – például Angliában, Németországban –, hogy vezetés közben megtiltják a Google Glass használatát.
(A Google Glass prototípusa. Forrás: Wikipedia)
A rengeteg impulzus, információ miatt romolhat a memória és a hosszú távú odafigyelés képessége. Az köztudott, hogy az internetes sajtóban is egyre inkább a rövidebb cikkek dominálnak, pusztán azért, mert az olvasók egyre kevésbé tudnak, akarnak egy hosszabb cikkre koncentrálni.
Szenzitív adatok, „privacy”
Számos kritika illette a Google Glass projektet a magánszférába, „privacy-ba” (bár az angolszász jogrendszerben használt privacy fogalom tágabb a magánszféránál) történő behatolás minden eddiginél nagyobb lehetősége miatt. Mivel a szemüveg képes képek és videók rögzítésére, felmerült a kérdés, hogy innentől fogva bárkit bármikor a beleegyezése nélkül, titokban lehet filmre venni, fényképezni? Lehet-e látni azt magán az eszközön, ha éppen a felvétel funkció aktív?
Egy másik felvetés szerint mi történik akkor, ha valaki bűncselekmény tanúja lesz? A rendőrség szabad hozzáférést kap a felvételekhez? Mi van akkor, ha ezek a felvételek olyan információkat is tartalmaznak, amiket a viselő nem szívesen adna ki magáról? Egyáltalán, a készülék vajon folyamatosan üzemel és továbbít adatokat a Google felé? Vagy mi történik akkor, ha valaki feltöri a szemüvegünket, hozzáfér a felvételekhez, amin esetleg, mondjuk, éppen pénzt veszünk fel és a PIN-kód tökéletesen látható?
Szintén érdekes kérdés még az okosszemüvegek használata munkavégzés során. Amennyire segítheti a munkavégzést egy ilyen készülék? Mennyire könnyíti meg az ipari kémkedést? Mennyire kell vigyázni, ha egy ilyet viselő kollégával, üzleti partnerrel, tárgyalóféllel találkozik az ember? Az egyértelmű veszélyek szükségessé teszik, hogy a munkaszerződéseket, titoktartási szabályzatokat a munkáltatók előbb vagy utóbb felülvizsgálják.
Kormányzati aggályok a Glass-szal kapcsolatban
Május közepén az USA Kongresszusának néhány tagja levelet küldött a Google-nek, amiben a következő kérdéseket tették fel:
1. Gyűjt-e a Google Glass – még ha nem is szándékosan – adatokat?
2. Csak a Google Glass felhasználói részesülnek a Google által biztosított jogi és információtechnológiai védelemben, vagy ez kiterjed más személyekre is?
3. Támogatja-e a Google Glass az arcfelismerést?
4. Eltárolja-e a Google a felhasználó adatait, és ha igen, hogyan védi azokat?
Júniusban kanadai hivatalnokok is elküldték a saját kérdéseiket:
1. Mennyire felel meg a Glass az adatvédelmi szabályoknak?
2. Milyen adatokat gyűjt a Glass és ezekhez a fejlesztők hozzáférnek-e?
3. Mit tesz a Google a más személyekről a Glass segítségével titokban gyűjtött információkkal?
4. Mit tervez a Google az arcfelismeréssel kapcsolatban felmerülő jövőbeli problémákkal?
Nem csak az amerikai és kanadai kormányzat aggódik. Az USA-ban például számos cég tiltotta ki megbeszéléseiről a Google Glass-t, híradások szólnak arról, hogy bárok, mozik, kaszinók sem engedik a használatát, sőt, még a Google részvényesei sem használhatták a Glass-t a júniusi részvényesi ülésen! Az Egyesült Királyságban egy felmérés szerint a fogyasztók 20 százaléka teljesen betiltaná a Google Glass használatát.