A német munkaügyi minisztérium (Bundesmisiterium für Arbeit und Soziales) még tavaly ősszel adott ki egy direktívát, mely szerint a minisztériumi vezetők munkaidő után nem zaklathatják a dolgozókat sem telefonon, sem e-mailben.
Az intézkedés célja az, hogy csökkentsék a munkatársakra nehezedő nyomást és a stresszt. Az intézkedés szerint a dolgozó nem kötelezhető arra, hogy munkaidő után felvegye a telefonját, ha munkaügyben hívják, illetve arra sem, hogy megnézze a leveleit. És emiatt nem is büntethető.
Mára egy sor német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BMW is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Volkswagen egészen egyszerűen leállítja az e-mail továbbítását a munkaidő lejárta után fél órával. Míg más cégek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérhető számon az alkalmazotton, hogy szabadidejében vagy hétvégén megnézze a munkahelyi postafiókját.
Az élet persze nem áll meg 5 óra után
A szabályozás azonban közel sem ennyire rigorózus. Azokban az esetekben ugyanis, amikor egy ügynek az elintézése nem halasztható a következő napra, a munkahelyi vezetők kivételt tehetnek. Azonban mindenképpen a minimális beavatkozás elvét kellene követniük, azaz a lehető legalacsonyabban kellene tartani azoknak a dolgozóknak a létszámát, akiket munkaidőn túl is lehetne kötelezni az intézkedésre.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
Ursula von der Leyen, aki tavaly még a német munkaügyi minisztériumot vezette, úgy nyilatkozott a Sueddeutsche Zeitungnak, hogy ez a korlátozás része egy a távmunkát érintő szélesebb körű szabályozásnak.
Ahhoz, hogy a távmunkában dolgozók mentális egészségét (érts: kizsákmányolásának korlátozását) biztosítani lehessen, feketén-fehéren tisztázni kell, hogy a munkavállalónak milyen időkeretben kell rendelkezésre állnia a távmunkahelyén.
A szabályozás a globalizált gazdaságban persze meglehetősen problémás lehet. Ez ugyanis ellene hathat az Európai Unió versenyképesség-javító törekvéseinek. A hazai piacaikon ugyanis különböző korlátozásokat vezetnek be a dolgozók javára. Ennek egyenes következménye azonban, hogy amit nem tudnak otthon érvényesíteni, azt megpróbálják olyan piacokra vinni, ahol a dolgozók kevesebb védelmet élveznek. Így aztán Indiában, Kínában, de akár már a kelet-európai országokban is kevésbé lesz érvényes ugyanaz a szabályozás, melyet a nagy vállalatok például a német piacon vállalnak.
A munkaidőn kívüli elésérs németországi szabályozásáról, a Bitport.hu (informatika az üzlet nyelvén) számolt be.
Kapcsolódó cikkek:
A digitalizáció növeli a munkaerő iránti igényt
2021. március 3.
A koronavírus a vállalatok 38 százalékában felgyorsította a digitalizáció folyamatát, ami nemhogy csökkentette volna a munkaerő iránt igényt, hanem fokozta azt.
Online számla-adatszolgáltatás 3.0: csökkenhet a bizalom a könyvelő és ügyfele között
2021. március 2.
Az új rendszerben gondokat okozhat a számlaképek hiánya, és a képek és a számlaadatok „elválása” is problémát jelenthet.
A koronavírus felpörgette az online divatüzleteket
2021. március 2.
Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra.
Ingyen fejleszt weblapot egy cég a bajba került vállalkozásoknak
2021. február 8.
A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak segít elindulni a digitalizáció útján a FlyBuilt: a magyar startup weboldalt és webshopot tervez 20 cégnek.
Miért vall kudarcot a digitalizáció sok cégnél?
2021. január 18.
A digitális technológiákra való átállást gátolja, hogy az eddigi fejlesztéseik nem eredményeztek kézzelfogható üzleti hasznot, viszont a digitalizációra nem, mint a növekedés eszközére érdemes tekinteni, hanem, mint a túlélés feltételére – derül ki a EY közleményéből.