Túlélőkészlet informatikai vezetőknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tanulni a múltból, megérteni a jelent és formálni a jövőt – nagyjából ezt ajánlja a CIO-knak a Gartner hagyományos éves kutatása, amely tíz pontba szedve kínál fejlődési lehetőséget az IT-vezetőknek.


A Gartner piackutató immár tizedik alkalommal készítette el azt a kutatását, amelyben jó tanácsokkal látja el az informatikai vezetőket (CIO) azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak a következő esztendőben szakmailag fejlődni, sikeres vezetőként tevékenykedni.

A jubileumi ajánlásokat 3+1 témakörbe csoportosították. Az informatikai és üzleti vezetőkkel, valamint HR szakértőkkel folytatott interjúk alapján a Gartner szerint a három fő témakör a múltbeli tapasztalatok feldolgozása, értékelése, a jelenlegi szituáció megértése és fejlesztése, valamint az előbbi kettőre támaszkodva a jövő lehetőségeinek feltérképezése és olyanná formálása, amely a CIO-k számára a lehető legmegfelelőbb. E három témakör mindegyikéhez ad a piackutató három-négy ötletet, valamint egy általános, mindenki számára megfontolandó tanácsot.

A tanulmány is kihangsúlyozza azonban, hogy ezeket a tippeket – vagy ha úgy tetszik: újévi fogadalmakat – nem feltétlenül kell/lehet minden szervezetnél használni, inkább csak egyfajta étlapként szolgálnak a szakmai fejlődésben érdekelt CIO-k számára.

A múltat végképp megtartani

Egy adott vállalat informatikai részlegének megítélését és helyzetét nagyban befolyásolja, mit ért el a múltban. Ehhez viszont nem árt össze is szedni ezeket a fontos lépéseket, mérföldköveket. A gondos CIO tehát lajstromba szedi a múltat, és embereket, például a korábbi elődöket párosítja egy-egy nagyszabású bevezetéshez, fejlesztéshez. Az így elkészült „történelemkönyv” segítheti a részleg házon belüli megbecsülésének javítását, de toborzó anyagokba csempészve az új, minőségi munkaerő elcsábításánál is pozitív hozadéka lehet.

Másik fontos terület a korábbról rendelkezésre álló adatok szisztematikus összegyűjtése. A különböző informatikai technológiák teljes életciklusra vetített költsége szervezetről szervezetre eltérő lehet még akkor is, ha ugyanarról a hardverről, alkalmazásról van szó. Meg kell például vizsgálni, hogy az elmúlt két évben kivezetett rendszerek teljes költsége hogy alakult a tervezetthez képest, fel kell térképezni, mennyibe kerül a vállalatnak a leginkább, illetve legkevésbé használt rendszerek üzemeltetése. Az ezekből levonható következtetéseket pedig be kell építeni a jelenlegi és a jövőben bevezetendő rendszerek üzemeltetési folyamataiba, hogy azok kevesebből vagy éppen ugyanannyiból, de nagyobb funkcionalitással szolgálják az üzlet érdekeit.

A múltbeli események utolsó megfontolandó területe a Pareto-elvhez kötődik. Ez kimondja, számos jelenség esetén a következmények 80 százaléka az okok mindössze 20 százalékára vezethető vissza. Az informatikától azonban általában százszázalékos vagy ahhoz nagyon közeli készültségi állapotot várnak el. A gondos CIO azonban utánanéz annak, hogy az érvényben lévő belső vagy külső SLA-k (Service Level Agreement) és egyéb vállalások mennyiben bizonyultak túlbiztosítottnak, és ezek esetleges csökkentése milyen megtakarítást illetve kockázatot jelentene a szervezetnek.

A 80-20 elve egyébként a személyes munkabeosztásban is használható: a Gartner azt ajánlja, hogy a vezetők próbáljanak a döntéseiket igénylő problémák 80 százalékával idejük 20 százaléka alatt végezni, a maradékot pedig fordítsák az igazán lényeges megoldandó feladatokra.

Élj a mának

Átevezve a jelenbe: a szervezetnél futó és az éppen tervezési fázisban lévő projektek esetében mindig azt a kérdést érdemes vizsgálni, milyen előnyöket, értéket ad mindez a vállalati működéshez, illetve a céggel kapcsolatban lévő egyéb szereplőknek (vásárlók, tulajdonosok stb.). Ha ezekre a kérdésekre nem kapunk kielégítő választ, nincs jogalapja sem a bevezetésnek, sem a további működtetésnek.

A technológia korábban is folyamatosan változott – és egyben változtatott a szervezetek működésén, egész iparágak teljesítményén. Ez a tendencia csak fokozódik a cloud computing, a mobil eszközök, a közösségi megoldások és a nagy tömegű adatok jelentette terndformáló erők hatására. Ezek az új (vagy éppen újonnan felfedezett) területek számos igényt generálnak a kollégák, a partnerek vagy éppen a fogyasztók irányából, A CIO-nak azonban fontos szem előtt tartania, hogy a szűkös erőforrásokból ezek közül csak azokra figyeljen, és azokat próbálja megvalósítani, amelyek ténylegesen segítik a vállalatot abban, hogy az átformálódó piaci környezetben versenyképesebb legyen.

Az informatikai vezetőknek nap mint nap el kell adniuk magukat, csoportjuk ötleteit, fejlesztési terveit az üzleti döntéshozóknak. Ebben pedig a számokon és észérveken kívül egy marketingeszköz, a szómágia is segítheti őket. A üzleti magazinok, napilapok technológiai cikkei nem IT-ről szólnak, hanem a digitális világ legújabb vívmányairól. Míg az IT egy vezérigazgató vagy pénzügyi vezető szemében szervereket, bonyolult üzemeltetési szerződéseket és egyéb nem kívánatos problémákat jelent, addig a digitális szó a fejükben a friss, jövőbe mutató, trendi szinonímája. Az informatikai részleg érvényesülésének tehát jót tesz, ha a tradicionális IT-s fejlesztések esetében is inkább az információ és digitális szavakkal tűzdelik tele az írásos vagy szóbeli megnyilvánulásokat.

A vállalati célok előmozdítása nem csupán belülről, de kívülről jövő információk, tapasztalatok, igények mentén is lehetséges. Ennek érdekében a tanulmány azt javasolja a CIO-knak, hogy rendszeresen és szervezett módon menjenek ki „terepre”. Azaz találkozzanak cégük meghatározó beszállítóival, partnereivel, vásárlóival. Ezeken az akár félinformálissá tett találkozókon sok olyan visszajelzést kaphat az informatikai vezető, amiből ötleteket meríthet, megvalósítható példákra figyelhet fel.

Jövőbe mutató tervek

A változó környezet és a informatika erősebb érvényesülése a szervezeten belül egyaránt új típusú készségeket követel meg az IT-részleg munkatársaitól. A CIO tehát nem teszi rosszul, ha nem ül ölbe tett kézzel, hanem közép és hosszú távon beérő változtatásokkal biztosítja, hogy a csapatát az újabb kihívásokra is megfelelni tudó szakemberek alkotják. Ez többek között a legfontosabb képességek meghatározását és ezek tudatos keresését (házon kívül), illetve fejlesztését (házon belül) jelenti. Fontos, hogy olyan tulajdonságokat, szakértelmet követeljen meg az új belépőktől, amelyek nem a jelenlegi, hanem a két-három év múlva felbukkanó problémákra garantálnak majd adekvát válaszokat.

A big data koncepcióban rejlő lehetőségek sok vállalatnál még a jövőben kiaknázandó területnek számítanak. Az adattömeg elemzése és üzleti célokra, döntéselőkészítésre történő leképzése azonban nem egyszerű feladat a számsorokhoz és adatbázisböngészéshez nem szokott kollégák számára. Ezért a CIO-nak olyan programokat kell beindítania, ami segít vizualizálni, könnyebben befogadhatóvá tenni ezeket a fontos összefüggéseket. Egy ügyes grafikai megjelenítés sokkal hatékonyabb lehet, mint egy sokoldalas, magyarázó szövegekkel és adatsorokkal telezsúfolt dokumentum. Például belső játékokat lehet indítani a legfrappánsabb adatvizualizációs megoldások készítésére, amelyeket aztán nagyban kinyomtatva, bekeretezve a cég olyan pontjain elhelyezni, ahol a többi részleg dolgozói is találkozhatnak velük. Ez segít az érdeklődés felkeltésében és az üzleti szempontból fontos elemzések elterjesztésében a szervezetnél.

Az adatok rendszeres, tudatos felhasználásának a kultúrája azonban még a látványos megoldásokkal is évekbe telhet. Az informatikai vezető azonban saját munkájában azonnal támaszkodhat erre. A Gartner erre az úgynevezett A/B tesztelés módszerét említi, amelynek lényege, hogy olcsó, gyors módon két alternatív megoldást próbálnak ki, és a beérkezett adatok alapján születik döntés a hogyan továbbról. Például egy új vállalati funkció bevezetése előtt kétféle kezelőfelületet adnak egy-egy külön csoportnak tesztelésre, és a tanulási idő hosszábból, a felmerült problémák számából és egyéb paraméterekből leszűrt információk birtokában választják ki, melyik legyen a végső fejlesztésre alkalmas változat.

Tapasztalati út

A tanulmány végezetül azt ajánlja a CIO-knak, hogy bátran próbáljanak ki olyan új technológiai eszközöket, megoldásokat, internetes információforrásokat, amelyekről első ránézésre talán nem tudják eldönteni, miként használhatják majd ezeket fel a vállalati célok előmozdításában, ám a személyes tapasztalattal sok ötlet, gondolat kerülhet felszínre.

A Gartner ilyen témák közé sorolja például az intelligens,kiterjesztett valóságra építő szemüvegeket, az egyre több helyen felbukkanóNFC-s technológiát, a remek technológiai újítások megvalósítására is lehetőséget adóközösségi finanszírozást, a gépeket, szoftvereketmozdulatokkal irányítómegoldásokat, vagy éppen az egyre nagyobb lehetőségeket tartogatómobil egészségügyet.

Az informatikai vezetők fejlődési lehetőségeiről a Bitport.hu (informatika az üzlet nyelvén) számolt be.


Kapcsolódó cikkek

2023. október 26.

A mesterséges intelligencia a kiberbűnözésnek is lendületet ad

A vitathatatlan előnyök mellett komoly kockázatokkal is jár a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) alkalmazásnak terjedése – áll a brit kormány által csütörtökön ismertetett átfogó szakértői jelentésben. Rishi Sunak miniszterelnök szerint szélsőséges esetekben fennáll annak a veszélye is, hogy az emberiség teljesen elveszíti ellenőrzését az AI-technológia felett.