A kkv-k alig exportáltak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagyvállalatok száma a teljes hazai mezőnyben elenyészőnek mondható, ám a produktumot tekintve egyértelműen ezek vannak domináns pozícióban; súlyuk különösen az exportban nyomasztó. Az InfoTandem heti infografikája.


Néhány tucat híján kereken 400 ezer kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózó nyújtott be társasági adóbevallást a 2012-es esztendőről – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfrissebb összesítéseiből. Ez az állomány mintegy 9 ezer vállalkozással kevesebb az egy évvel korábbinál, körülbelül 2 ezerrel több viszont a 2010-esnél.

Gazdálkodási nagyság szerint az összetétel gyakorlatilag nem változott. A legkisebbek továbbra is hatalmas többségben vannak: a 10-nél kevesebb emberrel dolgozó, s legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő éves nettó árbevételű, vagy mérlegfőösszegű mikrovállalkozások aránya 89 százalékos. Az egyel nagyobb kisvállalkozási kategória (10–49 fő, 10 millió euró alatti forgalom) alig 6 százalékot képvisel. A közepesek közé (50–249 foglalkoztatott, illetve maximum 50 millió eurós nettó árbevétel vagy 43 milliós mérlegfőösszeg) pedig csupán 1 százalék sorolható. A fennmaradó hányad tehát 4 százalék; ennyit tesznek ki azok a szereplők, amelyek nem tartoznak a kis- és középvállalkozási (kkv) törvény hatálya alá, azaz javarészt nagyvállalatok.

 

E szóban forgó 400 ezres kör tavaly együttesen 70,6 ezer milliárd forintnyi nettó árbevételt mutatott ki, ami 1,1 százalékos visszaesésnek felel meg. Hiába voltak a mikrocégek több mint 350 ezren, a kettős könyvvitelűek tavalyi (2 százalékos csökkenés után 48,8 ezer milliárd forintra rúgó) magyarországi értékesítéséből már csupán 18 százalékot hoztak össze – nagyjából annyit, mint a másik két kkv-s csoport. Vagyis a 4 százaléknyi nagyok a belföldi forgalom 45 százalékát jegyezték. Még inkább borulnak az arányok a kivitelt vizsgálva, ahol a legnagyobb társaságokhoz már 74 százaléknyi rész tartozik. Általában is elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével emelkedik az export aránya a teljes árbevételen belül. A mikrovállalkozásoknál még csupán 8 százalék, a kicsiknél 13, a közepeseknél 29, a nagyoknál pedig 42 százalék körül mozog ez a ráta. Kivitelből származó bevételre egyébként 32,2 ezer vállalkozás tett szert tavaly. Az export bő kétharmada a feldolgozóiparhoz volt köthető.

A társas vállalkozásoknál 2012-ben üzemi szinten 5379 milliárd forint nyereség és 2116 milliárdos veszteség keletkezett. Az egyenlegként adódó 3263 milliárdos üzemi profit tizedével több a korábbinál. Igaz, ha a pénzügyi, biztosítási tevékenység adatait figyelmen kívül hagyjuk, akkor 3,5 százalékos mérséklődés adódik.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.