Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2012. március 1-jétől a cégbíróság kényszertörlési eljárást indít el, ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja. Például, amikor a cég nem tett eleget a beszámoló közzétételére és letétbehelyezésére vonatkozó kötelezettségének, vagy a cég székhelye ismeretlen. A 2012. évi CLXXVIII. számú törvénnyel novemberben kihirdetett adócsomag a Cégtörvény módosításait is tartalmazza, a kényszertörlési eljárás szabályai is változnak.
Új szabályként kényszertörlési eljárást kell alkalmazni az adószám törlése miatt megszűnő cégekre is. Ha a cégbíróság az állami adóhatóság értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámát jogerősen törölték, a cégbíróság a céget legkésőbb az értesítést követő 15 munkanapon belül megszűntnek nyilvánítja, majd kényszertörlési eljárást indít el. A törvénymódosítás oka az, hogy a közelmúltban ugrásszerűen megnőtt azoknak a vállalkozások száma, amelyek az adóhatósági törlést követően adószámmal már nem, ám a cégjegyzékből való törlés híján jogalanyisággal még rendelkeztek, így a törölt adószám ellenére adóköteles tevékenységet végeztek.
A kényszertörlési eljárás további esetei, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Nem rendelhető el kényszertörlési eljárás a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye, és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
A kényszertörlési eljárás megindítása
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi, amelyben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak.
Új szabályként a cégbíróság a kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontjáról a kényszertörlési eljárás elrendelését, illetve befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság az értesítést követően haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a cégbíróságot, ha a cég az adóhatóság nyilvántartása szerint munkavállalót foglalkoztat.
Működés a kényszertörlési eljárás alatt
A kényszertörlési eljárás megindításakor a cég vezető tisztségviselői, tagjai kötelesek a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információkat a cégbírósággal közölni. A vezető tisztségviselőnek gondoskodnia kell az iratok elhelyezéséről és az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál kell igazolnia.
A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.
A törvénymódosítás értelmében a vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni. A vezető tisztségviselő (vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló) köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. Az így elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.
A kényszertörlési eljárás befejezése
Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, és a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.
Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, a cégbíróság adatszolgáltatás céljából megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket, és megvizsgálja, hogy cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, vagy a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve. A cégbíróság megkeresi a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat a cég számlakövetelésével és egyéb pénzfizetés teljesítésére vonatkozó követelésével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése érdekében.
Ha a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, vagy a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és a cég ellen felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi.
Ha a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja.
Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, a cégbíróság azonban megállapította, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról.
Tulajdonosok, vezető tisztségviselők felelőssége
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelezők a kényszertörlési eljárás ellenére érvényesítsék a követelésüket. Ha a céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően úgy törölte a cégjegyzékből, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a hitelező keresetet indíthat a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt. A legalább többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) korlátozott felelőssége a cég ki nem elégített tartozásaiért korlátlanná válhat, kivéve, ha bizonyításra kerül, hogy a kényszertörlés megindítása nem a tag (részvényes) mulasztásának következménye.
A hitelező kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül a részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul feleljen a cég ki nem elégített kötelezettségeiért. A volt tag (részvényes) bizonyíthatja ezzel szemben, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.
Bírósági keresetében a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. A bíróság ekkor azt állapítja meg, hogy azok, akik a cég vezető tisztségviselői voltak a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését.
A vezető tisztségviselő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási vagy tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
