Kötelező kamarai regisztráció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kell a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába. A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, fejti ki az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk.


Az adótörvényeket módosító salátatörvény (2011. évi CLVI. törvény) 2012. január 1-jével módosította a gazdasági kamarákról szóló hatályos törvényt (1999. évi CXXI. törvény), és a tagság szabályait változatlanul hagyva, bevezeti a kötelező kamarai regisztrációt.

2012. január 1-jétől kezdődően a cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó pedig a nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek. Ezeket a vállalkozásokat várhatóan az agrárkamara fogja nyilvántartani, azonban az agrárkamara egyelőre kötelező nyilvántartást nem vezet.

A bejelentkezéshez szükséges adatlapot elektronikusan és papíron is be lehet nyújtani, cégszerű aláírással ellátva, és mellékelni kell a kötelező kamarai hozzájárulás befizetését igazoló bizonylatot is.

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról. Ez a sors várhat a 2012. január 1-jén már működő vállalkozásokra, ha önként nem regisztrálnak a főtevékenységük szerint területileg illetékes gazdasági kamaránál.

A már működő vállalkozások 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni – ehhez persze az is szükséges, hogy mihamarabb elkészüljenek az adatlapok, az elektronikus rendszer, és értesüljenek is a vállalkozások a kötelezettségükről.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak lesznek. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja majd meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát.

A kamarai közfeladatok ellátásához minden, a fentiekben felsorolt gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege évi 5000 forint, amit az a vállalkozás, amely tagja a kamarának, a kamarai tagdíjból levonhat. A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamarának, azaz először 2012. március 31-ig. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A hozzájárulás 10–90 százalékos arányban fog megoszlani az országos és területi kamarák között.

A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/1-2. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2012/1-2. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.

2024. május 8.

Jelentősen nőtt az Erste Bank nyeresége az első negyedévben

A növekvő működési bevételeknek és a kontrollált költségeknek köszönhetően az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az Erste Bank az első negyedévet: a működési eredmény 40 százalékkal 62,8 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig közel 29 milliárd forintra nőtt az előző évi 6,3 milliárd forint profit után – jelentette be Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.