Lendületet adhat a jó üzleti terv

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A működő vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek többsége kitűnően tudja, hogy egy alapos üzleti terv csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ahogy ezzel a vállalkozásalapítást komolyan fontolgatók is jellemzően tisztában vannak. Mégis alig akad olyan cégvezető, aki azt el is készíti, pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk a fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Az Adó Kódex 6. számából megtudhatjuk, hogyan kell üzleti tervet készíteni.

Pályázat vagy hitelkérelemhez sokszor kötelező üzleti tervet készíteni, ezek azonban ún. „egyszerűsített” üzleti tervek, tartalmukban – a legtöbb esetben – csak korlátozottan nevezhetők üzleti tervnek – hívják fel a figyelmet a szerzők: Nagy Orsolya és dr. Lakrovits Elvíra.

A kiadvány célja, hogy képessé tegye a hazai piacon tevékenykedő vállalkozásokat arra, hogy valamennyi fejlesztési elképzelésükhöz, üzleti ötletükhöz el tudják készíteni a minden részletre kiterjedő üzleti tervet. Ezért a szerzők részletesen ismertetik az üzleti terv tartalmi elemeit és a leggyakrabban alkalmazott elemzési módszereket.

Mire jó az üzleti terv?

Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor alapvetően kétféle üzleti terv készíthető: az egyik saját magunk „megnyugtatására” (vagy éppen bosszúságunkra, ha az elemzés alapján el kell vetnünk a korábban jónak tűnő üzleti ötletet), a másik olyan kívülállók számára, akik például a fejlesztési elképzelésünkhöz, vállalkozásunkhoz forrást nyújthatnak.

Az üzleti terv legfőbb funkciója, a vállalkozás üzletmenete során annak folyamatos mérése, hogy hatékony-e, eredményes-e a fejlesztés, vagy maga a vállalkozás. Természetesen egy induló vállalkozás esetében az üzleti terv képes megalapozni a potenciális vállalkozó döntését arról, hogy egyáltalán érdemes-e elindítania a vállalkozást.

Az üzleti terv tehát egy koncepció, ami a vállalkozás külső és belső elemzése alapján megmutatja a konkrét célokat, és a célok eléréshez vezető utat egy fejlesztési ötlethez, a vállalkozás működéséhez, a vállalkozási stratégia lebontásához stb. kapcsolódóan. Ez a koncepció tehát az üzleti terv egy írásbeli összefoglalása annak, hogy a vállalat mit szeretne elérni, illetve ennek érdekében hogyan kívánja különböző erőforrásait felhasználni.

Leegyszerűsítve, az üzleti terv annak a leírása, miként képzeljük el vállalkozásunkat a jövőben, azaz leírjuk, mit tervezünk megtenni és ezt elképzeléseink szerint hogyan csináljuk. Az üzleti tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az üzleti terv „címzettjei” megalapozott döntést hozzanak a vállalkozási, fejlesztési elképzelés megvalósításáról, amennyiben az a tervezés adatai szerint életképes, megtérülő. A tervezés eredménye azonban lehet az is, hogy egy elképzelést el kell vetni. Üzleti terv készíthető teljesen új vállalkozás számára, illetve már meglévő vállalkozásnak. Például egy fejlesztési elképzelés megvalósítása előtt, forrásbevonás céljából stb.

Egy vállalkozás üzleti terve sok hasonlóságot mutathat a stratégiai tervvel, de szerepe és célja különböző. Míg a vállalat stratégiája általában belső használatra készül, az üzleti terv jellemzően a nyilvánosság, befektetők, intézményi szereplők számára, a vállalkozás bemutatása érdekében.

A jó üzleti terv „csak” az alapja, és önmagában semmiképpen nem a garanciája a vállalkozás vagy a fejlesztési elképzelés sikerének. A terv alapján aztán célhoz (például külső tőke bevonása – hitel, pályázati forrás, pénzügyi befektetők –, a vállalkozás eladása, egy fejlesztési cél bevezetését megalapozó elemzések készítése, döntés-előkészítés, a vállalkozás érintettjeinek meggyőzése, új marketingkoncepció bevezetése stb.) igazodó tudatos munkára van szükség a megvalósítás érdekében.

Miért és kinek készítünk üzleti tervet?

Kezdő vállalkozójelöltekkel gyakran megesik, hogy az elképzelésük megvalósítása okán érzett izgalmukban, a kezdeti lelkesedésükben megfeledkeznek, vagy elhessegetik maguktól az ötlet életképessége vizsgálatának a gondolatát. Pedig a jó baráti beszélgetés mellett született üzleti ötlettől a vállalkozás beindításáig hosszú út vezet, és sajnos számos üzleti elképzelésről bizonyosodik be, hogy nem volt több egy jó ötletnél. Habár nem kellemes érzés, üzletileg, objektíven nézve mindenképpen hasznos, ha az elképzelésünkről még az előtt kiderül, hogy esetleg nem életképes, mielőtt komolyabb energiákat, erőforrásokat fektetnénk bele. Ötletünk célzott vizsgálata természetesen arra az eredményre is vezethet, hogy bizony pénzügyileg is rentábilis lehet az elképzelésünk. Ekkor az üzleti terv nemcsak a megnyugvás eszköze, hanem gyakorlati, kézzel fogható segítség az induláshoz és a megvalósítás első szakaszainak kivitelezéséhez is.

• Egy induló vállalkozás esetében, akár befektetőt szeretnénk bevonni, akár az üzleti elképzelés életképesség szeretnénk elemezni, nem is kérdés az üzleti terv elkészítésének szükségessége. Szinte mindegyik vállalkozás, amely ma már több számjegyű eredményeket tudhat magáénak, papíron kezdte – egy jó üzleti tervvel.
• Az is hibás elképzelés, hogy üzleti tervre csak az induló vállalkozásoknak van szükségük, hiszen egy új fejlesztés bevezetése, méretváltás, új befektető bevonása előtt is elengedhetetlen információkat nyújthat a döntéshozatalhoz az üzleti terv. Emellett önmagában egy komplexebb gazdálkodási-működési tevékenységet folytató vállalkozás operatív működését is kiválóan támogatja az évente felülvizsgált üzleti terv. Működő vállalkozások esetén célszerű üzleti tervet készíteni vagy a meglévőt felülvizsgálni, ha új terméket/szolgáltatást szeretnénk bevezetni, ha új pénzügyi szakasz kezdődik a vállalkozás életében, ha további erőforrások bevonására van szükségünk, ha a már említett méretváltás, vagy éppen vezetőváltás előtt áll a cég.

Nem segít a hazai gazdasági környezet

Magyarországon jelenleg sajnos az üzleti tervezés gyakorlatát a mikro- és makrogazdasági környezet sem könnyíti meg. Befektetői és hitelezői oldalról gyakorta elhangzik, hogy az induló vállalkozások üzleti elképzeléseit azért nem tudják az intézményi befektetők, hitelezők támogatni, mert a hazai kezdő, hatékony, gazdaságos és eredményes gazdálkodásra sokszor még nem érett vállalkozások nem tudnak üzleti tervet készíteni. Az éremnek azonban ez esetben is két oldala van, mert bár a hazai vállalkozói réteg nagy része (sajnos ez különösen igaz a kis- és középvállalkozói rétegre) valóban nincs felkészülve az üzleti tervek készítésre, a felkészülést sem az intézményi befektetői, hitelezői oldal, sem az állam beruházás-, gazdaságfejlesztés ösztönzésére hivatott befektetői nem támogatják.

A vállalkozói szféra felkészítése az üzleti tervezésre nem igényelne feltétlenül komplex, költséges és időigényes képzési programokat, elegendő lenne a hazai működési-gazdálkodási környezeti, jogi, szervezeti, tőkebevonási, finanszírozási sajátosságokat figyelembe vevő, online módon elérhető, webes alapon működő, de interaktív segítséget nyújtó üzletiterv-készítő program kifejlesztése és a vállalkozói szféra számára történő elérhetőségének a biztosítása.

Az, hogy kinek szól az üzleti terv, kik annak célcsoportjai, szoros összefüggésben áll a terv készítésének céljával, mivel az üzleti terv minden esetben valamilyen döntést alapoz meg.

Az üzleti terv célja	Az üzleti terv felhasználója	Hangsúlyosabb részek
A vállalkozás tevékenységi köreinek (portfólió) tervezése	Tulajdonosok, vezetés és üzlettársak	pénzügyi terv (jövedelmezőség) termelési / szolgáltatási terv megvalósíthatósági tanulmány marketingterv
Tevékenységi kör módosítása (tőkeemelés és idegen forrás bevonása)	Új, potenciális üzlettársak, tőkebefektetők	vezetői összefoglaló pénzügyi terv marketingterv kockázatelemzés humánerőforrás-terv
Üzletfelek, partnerek tájékoztatása	Vevők, szállítók, konzorciumi tagok, egyéb partnerek.	termelési / szolgáltatási terv megvalósíthatósági tanulmány marketingterv
Idegen forrás elérése (forgóeszköz- és fejlesztési hitelek, támogatások)	Hitelezők, pénzintézetek, szponzorok, támogatók.	Teljes üzleti terv: vezetői összefoglaló ágazati elemzés termelési / szolgáltatási terv megvalósíthatósági tanulmány pénzügyi terv marketingterv kockázatelemzés humánerőforrás terv

Az Adó Kódex 6. számában a szerzők – Nagy Orsolya és dr. Lakrovits Elvíra – előbb átfogóan, fogalmi szintem mutatja be az üzleti tervet, annak célját, felépítését, majd sorra veszi az üzleti terv egyes lehetséges fejezeteinek tartalmát és az azok elkészítéséhez szükséges elemzési módszereket. Végül egy konkrét (de fiktív cégadatokat tartalmazó), egyszerűsített példán keresztül bemutatja az üzleti terv egy lehetséges mintáját. Az Adó Kódex a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

---