Online pénztárgép: van kiskapu


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok gazdálkodónak megérheti nyugta helyett számlát adni minden vásárlójának: ekkor egy olcsó számlázóprogram kiválthatja az online pénztárgépet – olvasható az RSM DTM friss blogbejegyzésében.


Bejegyzésemben az új pénztárgépek bevezetése körül felvetett problémák közül egy eddig kisebb figyelemmel kísért kérdésre szeretném felhívni a figyelmet.

Úgy tűnik, megvan az online adatkapcsolatra képes gépek bevezetésének indulási dátuma. A legutolsó döntés értelmében 2013. június 30-a helyett augusztus 31-ig kell elkezdeni lecserélni a régi, hagyományos pénztárgépeket.

Az átmenet várhatóan nem zajlik simán, hiszen a beszerezhető új pénztárgépek forgalmazásának engedélyei csak az utolsó pillanatban érkeztek meg és még mindig nem teljes a lista; vannak forgalmazók és pénztárgépek is, amelyek még várnak az engedélyekre.

Ahhoz azonban, hogy az új rendszer a hozzá fűzött adó- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket sikeresen hozni tudja, várhatóan szeptember 1-től a NAV revizorai is megkezdik az ellenőrzéseket. Hisz tudjuk, hogy minden adószabály annyit ér, amennyit az állam be tud tartatni belőle.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Van kiskapu

Azonban mégsem biztos, hogy mindenkinek szükséges a drága pénztárgépeket beszereznie.

Egyre többen foglalkoznak a gondolattal, hogy élve egy, az áfatörvény adta lehetőséggel más utat választanak. Hiszen az áfatörvény értelmében minden adóalany köteles az általa folytatott gazdasági eseményről a törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot kiállítani.

Az adóalany köteles a termék értékesítéséről, vagy szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője részére számlát kibocsátani.

Mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét készpénzzel maradéktalanul megtéríti, és nem kéri a számla kibocsátását az adóalanytól.

Abban az esetben, ha az adóalany ily módon mentesül a számlakibocsátás kötelezettsége alól, köteles a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A törvényi előírások alapján tehát nyugta helyett az adóalany számlát is adhat. Ebben az esetben az adóalany mentesül a nyugta-, így a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátásának kötelezettsége alól.

 

Ez alapján felmerülhet, hogy bizonyos körülmények esetén számos gazdálkodónak megérheti a nyugtaadás helyett a számlakibocsátás mellett döntenie és egy olcsóbb számítógépet és számlázó programot beszereznie, mint egy új, online adatkapcsolatra képes pénztárgépet.

Érvek a számlaadás mellett és ellene

Akik esetleg éppen ezt a lehetőséget mérlegelik, azoknak jó hír lehet, hogy egy egyedi ügyben hozott jogerős bírósági ítélet a kereseti kérelemnek helyt adva az adóhatóság érvelését elutasította és megerősítette, hogy az adózó akkor is dönthet nyugta kibocsátása helyett számla kibocsátásáról, ha egyébként rendelkezik pénztárgéppel.

Az adóhatóság a per folyamán azzal érvelt, hogy a pénztárgép használatára kötelezett adózók esetén a gépi nyugta kiállítása kötelező, amely kötelezettség nem váltható ki számítógéppel előállított számla előállításával.

Az adóhatóság szerint továbbá az adózó nem minden vásárlás ellenértékéről állíthat ki számlát, hanem csak a vevő kifejezett kérésére.

Az ügyben született pontos ítélet alapján az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezéseinek megfelel az a megoldás, ha az adózó a teljesített ügyletről megfelelő számlázó program segítségével számlát állít ki, akkor is, ha egyébként elegendő lenne nyugtát adnia. A konkrét ügyből levezethető az a jogalkalmazás is, hogy amennyiben az adózó számlát ad, nem követ el jogszabálysértést, ha egyébként a vonatkozó előírások ellenére az üzletben nem rendelkezik pénztárgéppel.

Sok üzletnek azonban nem éri meg ez a fajta alternatív gondolkodás, hiszen a nagy forgalom vagy egyáltalán az üzlet jellege miatt a tömeges számlakibocsátás nem lenne megoldható.

Akiknek pedig megérné, azok ott állnak majd egy nagy – és jelen pillanatig megnyugtatóan nem megválaszolható – kérdéssel a tarsolyukban, miszerint vajon az adóhatóság közismerten nem elnéző revizorai mit szólnának hozzá, ha az üzletben nem találva az új pénztárgépet, indokként azt hallanák, hogy nincs rá szükség, mert minden vásárlásról számlát állít ki az eladó.

Valóban elnéző a jog szigora ilyen esetben és nem bünteti meg azt a boltost, aki úgy dönt, hogy számlát fog adni a jövőben mindenkinek (amin kötelező tartalmi elem a vásárló neve és címe!!) és ezért nem cseréli le régi pénztárgépét és nem szerzi be az újat? Félek tőle, hogy az adóhatóság, mint a fenti ügyben is tette, bírságolni fog és a bíróságokra marad annak eldöntése, hogy van-e az adóalanyoknak döntési szabadsága, vagy a pénztárgépek cseréje, illetve beszerzése kötelező még akkor is, ha azzal egyébként semmilyen forgalmat nem kell majd regisztrálni.

A bejegyzés szerzője Dr. fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MNB: erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása

Miután 2023-ban az irodapiaci és ipari-logisztikai kihasználatlansági ráták visszafogott kereslet és érdemi új átadások mellett tovább emelkedtek, 2024-ben a gazdasági növekedésen keresztül erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása – állapította meg a jegybank szakértője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki online sajtótájékoztatóján.