A béralku munkajogi háttere

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az állásinterjú egyik legfontosabb pillanata, amikor a felek tisztázzák a bérezéssel kapcsolatos elképzeléseket. Jó, ha tudjuk, hogy a munkabér mértéke alapvetően alku kérdése, aminek a mértékét jogi úton csak szűk körben lehet kifogásolni. Összeszedtük, jogi szempontból mire érdemes figyelni a munkabérről szóló tárgyalásokon.

Munkabért számos formában kaphat a munkavállaló, és ezeknek csak pár olyan formája van, amelyet részletesebb munkajogi szabályozás érint. A feleknek mindenképpen meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében, és azt a munkaszerződésbe foglalni. Az alapbért mindig időbérben kell meghatározni, forintban (csak külföldi munkavégzés esetén jöhet szóba más pénznem), és célszerű bruttó összeget megadni, hogy a közterhek, esetleges adókedvezmények változása mellett se ingadozzon a kialkudott alapbér.

Fontos, hogy az alapbér mértéke tekintetében elsősorban a felek alkuja az irányadó, ezt csak két tényező korlátozza. Egyrészt, az alapbér nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál. Másrészt, a munka díjazása körében meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét is. Ez azt jelenti, hogy két, egyébként egyenlő értékű munkát végző munkavállaló díjazásában nem lehet különbséget tenni kizárólag a munkavállaló valamely védett tulajdonsága (lényegi személyiség jegye) alapján. Például, jogellenes, ha a munkáltató a női munkatársaknak, vagy a fiatalabbaknak csak a nemük, illetve az életkoruk alapján fizet kevesebb alapbért, noha a munkájuk értéke azonos a férfi, illetve az idősebb kollégákéval.

Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet, hogy ha a bérkülönbség oka nem egy védett személyiségjegy, akkor az akkor sem jogellenes, ha egyébként a munkavállalók egyenlő értékű munkát végeznek. A bér meghatározása ugyanis – a fenti keretek között – a felek szabad megállapodásának tárgya. Előfordulhat, hogy az egyik munkavállaló azért részesül kedvezőbb díjazásban, mert az állásinterjún határozottabban lépett fel, vagy egyszerűen csak magasabb bérigényt jelölt meg, illetve már a munkaviszony fennállása alatt kért fizetésemelést, amit a munkáltató elfogadott, míg munkatársai szerényebbek voltak. Jogi eszközökkel tehát nem lehet orvosolni, ha a munkavállaló „alulárazta” magát a bértárgyaláson. Ugyanez irányadó az alapbéren túli, egyéb bérelemek vonatkozásában, ha azok tekintetében lenne különbség két munkavállaló között (pl. bónusz, cafetéria).

 

Az alapbéren felül járó, kötelező díjazási forma a bérpótlék. A Munka Törvénykönyvében nevesített bérpótlékok – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – mindenképpen járnak a munkavállalónak, akkor is, ha azokról a munkaszerződés külön nem rendelkezik (pl. műszakpótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés pótléka).

Ettől még a bérpótlékok kérdése is felmerülhet egy bértárgyaláson. Egyrészt, a törvényi szabályoktól a munkavállaló javára el lehet térni a munkaszerződésben, így nincs akadálya, hogy kedvezőbb feltételeket kössenek ki a felek. Másrészt, a törvény megengedi, hogy a felek bármely bérpótlék helyett havi átalányt határozzanak meg a szerződésben. Így kiköthetik például, hogy a műszakpótlék tételes elszámolása helyett, alapbérén felül, a munkavállalót minden hónapban megilleti egy fix összeg, műszakpótlék jogcímén. Végül, annak sincs akadálya, hogy a felek egyes bérpótlékokat beépítsenek az alapbérbe (ezt a vasárnapi, munkaszüneti napi, éjszakai és műszakpótlék esetén lehet megtenni). Ilyenkor a munkavállaló e jogcímeken nem kap külön pótlékot, hanem azt bele kell érteni az alapbérébe. Munkavállalói szempontból érdemes különösen odafigyelni, hogy ilyenkor az alapbér összege ahhoz képest is kellően vonzó-e, hogy az már egyes további bérelemeket is magában foglal.

 

Ha a munkáltatónál van hatályos kollektív szerződés, annak komoly jelentősége lehet a munkavállalót megillető juttatások szempontjából. A kollektív szerződés a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden munkavállalóra kötelező, így az abban foglaltak mindenképpen járnak a munkavállalónak, nem kell azokat „megerősíteni” a munkaszerződésben. A kollektív szerződésben foglalt feltételekről ezért célszerű előre tájékoztatást kérni a munkáltatótól.

A fent bemutatottak mellett még egyedül a költségtérítés az, ami kötelezően járó díjazás a munkavállaló számára. A törvény szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket a munkavállaló részére, ideértve a munkába járással kapcsolatos költségeket is (amiről külön kormányrendelet rendelkezik).

Minden egyéb díjazás (pl. jutalom, prémium, bónusz, cafetéria) az „adható” kategóriába tartozik, azaz nem kötelező juttatási forma. E körben annak van nagy jelentősége, hogy ha a munkáltató biztosít ilyen egyéb juttatást, akkor arról hol rendelkeznek. Ha ugyanis kollektív szerződésben, vagy munkaszerződésben szerepel, akkor azt a munkáltató nem tudja megváltoztatni a másik fél beleegyezése nélkül. Ha viszont a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatán (szabályzatán, belső utasításán) alapul, akkor azt bizonyos keretek között a munkáltató visszavonhatja, vagy a munkavállalóra hátrányosan megváltoztathatja. Ezért a bértárgyalásoknál nem csak az egyéb juttatások összegéről érdemes tájékozódni, hanem arról is, hogy azokat megállapodás, vagy egyoldalú munkáltatói intézkedés rögzíti-e.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • aláírás

    Az év végi bértárgyalások megkezdődésével fontos áttekinteni, mire érdemes ügyelni a kollektív szerződések megszövegezésénél. A kollektív szerződést kötő felek nagy szabadságot élveznek, és sok esetben felülírhatják a törvényi szabályokat, ám ez a szabadság nagy felelősséggel is jár. A hibásan megírt megállapodás mindkét félnek sok gondot okozhat. Lássuk tehát a leggyakoribb hibákat, amelyeket célszerű elkerülni!

  • pénz

    A munka ellenértéke a munkaviszony alapvető eleme, meghatározása mégis meglehetősen rugalmas keretek mellett történhet. Lehetséges, hogy a munkáltató túlnyomórészt egyoldalúan rendelkezzen a munkavállalót megillető díjazásról? 

  • nő, férfi mérlegen

    A 25-40 év közötti nőktől általában virágnyelven kérdezik, hogy mikorra tervezik a családalapítást - derül ki a Jobinfo nem reprezentatív online megkérdezésből. A kutatásból kiderült az is: a pályázók kétharmada gyakran semmilyen visszajelzést kap.

  • cafeteria

    A „cafeteria” egy angol szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, vendéglő. Az önkiszolgálásra utaló kifejezés megfelel a hazai értelmezésnek, mely szerint a cafeteria egy, a munkáltató által összeállított választható juttatási rendszer. Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pendrive

    Kamatjövedelmek adóztatásával kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról is szó volt az Országgyűlés szerdán.

  • ellenőrzés

    10 cégből 3 figyel munkaügyeire, miközben 10 munkavállalóból hétnél talál hibát a munkaügyi hatóság, amely rendszeresen vizsgálja, hogy a munkáltatók eleget tesznek-e az előírásoknak, munkavállalóikat jogszerűen foglalkoztatják-e. Bár ez a cégek körében is köztudott, 10 cégből csak 3 ellenőrzi rendszeresen, hogy bérszámfejtése, munkaszerződései és munkaidő-nyilvántartási rendszerei megfelelnek-e az aktuális jogszabályoknak - írja az RSM blogja.

  • erzsébet utalvány

    Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa ülésen ígérte meg a karácsony előtt  érkező 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt. Nem csak azok kapják meg majd a nyugdíjprémiumot, akiknek törvény szerint járna, hanem mindenki, aki nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

  • nyíl

    Tizenhét százalékkal magasabbak a fizikai órabérek tavalyhoz képest - írja az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a BDO Magyarország és a Trenkwalder.

     

  • nyugdij

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Központja (ONYIK) automatikusan intézkedik a tavalyi évben nyugdíj mellett végzett munka után járó összeg kifizetéséről - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.